Transzferár-rendelet módosítás

Elérhetővé vált a transzferár-rendelet módosítás tervezett szövege a Kormány honlapján. A várható módosítás értelmében változna a funkcionális elemzés meghatározása, emellett új fogalmak, úgy, mint Berry-ráta, illetve különböző típusú gyártás, forgalmazás, entitás is a jogszabályba kerülnének.

A rendelet módosítás fő célja egyébiránt a Tao. törvény 18. § (5) bekezdésében előírt, a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiről történő új adatszolgáltatás tartalmának szabályozása. Amennyiben a kapcsolt vállalkozással kötött szerződés vagy ügylet alapján az adóévben teljesítés történik, az adatszolgáltatásra kötelezett adózónak a rendelet szerint kellene teljesítenie az adatszolgáltatást. Azzal, hogy nem merülne fel az adatszolgáltatási kötelezettség többek között abban az esetben, amennyiben az adott ügylet vonatkozásában az értékhatár miatt nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Ezzel ellentétben ugyan szűkített adatkörre vonatkozóan, de mégis felmerülne az adatszolgáltatási kötelezettség többek között a magánszeméllyel kötött szerződés kapcsán, valamint a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelése esetén, valamint az ingyenes pénzeszközátadás és átvétel vonatkozásában még akkor is, ha egyébként ezen előbbi ügyletek tekintetében nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Az APA-határozattal érintett – nyilvántartási kötelezettséggel nem érintett – ügyletek esetén teljeskörű adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn.

Az adatszolgáltatás során várhatóan az alábbi adatokat kell majd megadni (a társasági adóbevallás részeként):

• ügylettípus megjelölése (a rendeletben felsoroltak alapján), egyes esetekben TEÁOR kódja
• ügyletben érintett további kapcsolt fél megnevezése, adószáma (belföldi/külföldi), külföldi vállalkozás esetén annak adóügyi illetősége
• az ügylet nettó ellenértéke (külföldi pénznem esetén annak rendelet szerint meghatározott forintértéke)
• társaságiadóalap-módosításának előjelhelyes összege kapcsolt felenkénti bontásban
• a kiválasztott elsődleges szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezése
• a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszertől függő, annak kapcsán releváns adatok (pl: üzemi eredmény, értékesítés nettó árbevétele, árrés, referencia-kamatláb, jövedelmezőségi mutató, kamatfelár).

Megemelkedne továbbá az az értékhatár is, amely alatt az ügyletek kapcsán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. A jövőben az 50 millió Ft helyett az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron 100 millió Ft-ot meg nem haladó ügylet esetén mentesülne az adózó a dokumentáció készítési kötelezettség alól. Ez a szabályozás már alkalmazhatóvá válna a 2022-es évre is. 

Pontosításra kerülne a szabályozásban az is, hogy milyen esetekben lehetséges az ellenőrzött ügyleteket összevontan bemutatni, illetve, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők nem csupán az adózó beszámolójához, hanem azon kívül a főkönyvi számlákhoz, a költséghelyekhez, a költségviselőkhöz, a profitcentrumokhoz vagy a munkaszámokhoz. Emellett a rendelet tervezete további kisebb, illetve jogtechnikai módosítást is tartalmazna.