A korlátolt felelősségű társaságokat a jogirodalom tőke- és személyegyesítő funkcióval bíró gazdasági társaságoknak tekinti, figyelemmel arra, hogy bár a társasági formában hangsúlyosan jelenik meg a tőkeegyesítő funkció, de a tagoknak számos lehetősége van arra, hogy a társaság tagjainak változását korlátozzák.
A tagokat megillető „elővásárlási jog”, a jog gyakorlása vételi jog kikötése esetén
A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése alapján a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult.
Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Nyugdíj részmunkaidő esetén
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A Ptk. az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személyt megillető jog érvényesülését úgy kívánja biztosítani, hogy a harmadik személytől származó vételi ajánlat közlésének kötelezettségét írja elő a tulajdonos számára, és addig, amíg a jogosult joggyakorlására nyitva álló idő el nem telik, nem engedi meg a harmadik személy és a tulajdonos közötti szerződéskötést.
Ha a felek a gyakorlatban formálisan szerződést is kötnek egymással, az jogi értelemben csak a felek szerződéses nyilatkozatainak tekinthető, amelyek még nem hoznak létre szerződést, a szerződés ugyanis csak az elővásárlási jog gyakorlásától függően jöhet létre.
A bírói gyakorlat szerint az ajánlatot teljes terjedelmében, annak minden lényeges elemére kiterjedő módon közölni kell, mert így kerülhet a jogosult abba a helyzetbe, hogy megítélhesse, érdekében áll-e az elővásárlási jog gyakorlása.
Ezt az elvet a Ptk. a törvényszövegben is megjeleníti, elkerülendő azokat a vitákat, hogy az ajánlatot milyen részletességgel kell közölni.
Követelmény az is, hogy a vételi ajánlatot tett harmadik személy kilétére is ki kell, hogy terjedjen az ajánlat közlése, hiszen – a korlátolt felelősségű társaság személy- és vagyonegyesítő gazdasági társaság formájára tekintettel – az is döntő szempont az elővásárlási jog jogosultja számára, hogy ki az a személy, aki vevőként jelentkezett.
A Ptk. 6:222. § (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személlyel.
Munkaerő-Gazdálkodás 2019
Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve
Szerző: Orosz Péter, Széles Imre
Ár: 9.900 Ft helyett 6.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
Speciális ehhez képest, hogy a vételi jog alapításakor a tulajdonos ugyan kifejezi azon szándékát, hogy a dolgot adott vételár mellett hajlandó eladni, sőt, az eladásra kötelezettséget is vállal, ugyanakkor nem áll a rendelkezésére harmadik személytől konkrét vételi ajánlat.
A harmadik személy a vételi jog megszerzésekor ugyanis csupán lehetőséget szerez arra, hogy utóbb – ha úgy gondolja – az adott vételáron a dolgot megvásárolhassa, de erre nem vállal (ekkor még) semmiféle kötelezettséget, nem bocsát ki kötelező vételi ajánlatot.
A vételi jog alapításakor tehát a tulajdonost elvileg nem terheli semmiféle kötelezettség a Ptk. 6:222. § (1) bekezdése alapján, hisz nem kapott vételi ajánlatot.
Álláspontunk szerint a helyes értelmezés az, hogy a vételi jog szerződéses alapítása esetén a tulajdonos azonnal köteles eladási szándékáról értesíteni a jogszabály szerinti üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személyt, aki ettől kezdve egészen addig gyakorolhatja a közölt feltételek szerint üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogát, amíg a vételi jog jogosultjának vonatkozó joggyakorlásáról való értesítésétől nem telik el a Ptk. 6:222. (2) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség.
Természetesen a vételi jog gyakorlására megszabott határidő az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személyre is vonatkozik, tehát – ha a vételi jog jogosultja nem él a jogával – az elővásárlási jogosult legkésőbb a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidőben élhet elővásárlási jogával az opció feltételei szerint.
A jogszabályon alapulóan az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy így – amennyiben az üzletrész „tulajdonosa” harmadik személy javára szerződésben vételi jogot enged – a szerződéses vételi joggal lényegében azonos tartalommal maga is kvázi vételi jogot szerez (pontosabban: a jogszabályon alapuló üzletrész megszerzésére másokat megelőző joga kibővül a szerződéses opció jogosultját megillető jogosultságokkal), amely kvázi vételi jog – figyelemmel a Ptk. 6:226. § (3) bekezdésére – megelőzi a szerződéses vételi jogot.
Az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy jogainak megsértésével megkötött szerződés üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személlyel szemben hatálytalan (tehát önmagában a megkötött szerződés nem érvénytelen).
A hatálytalanságból eredő igényeket az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (de legkésőbb a szerződés megkötésétől számított 3 éven belül) érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét.
Vételi jog alapítása
A Ptk. 6:225. § (1) bekezdése alapján, ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
A Ptk. irányadó rendelkezései szerint a szerződés érvényességi feltétele, hogy írásba foglalják.
Fontos hangsúlyozni, hogy a cégnyilvántartás (mint közhiteles nyilvántartás) esetében a jogszabály nem teszi lehetővé a vételi jog bejegyzését, így például a részvénytársaság esetében a részvényre szerződéssel alapított elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha az magából a részvényből, vagy dematerializált részvény esetében az értékpapírszámla adataiból kitűnik.
Ténylegesen a vételi joggal érintett társaság cégirataiban fel lehet tüntetni a vételi jog tényét (a társaság alapító okiratában vagy társasági szerződésében, illetve a tagjegyzékben), így a gyakorlatban kizárható, hogy valaki „jóhiszeműen” úgy szerezze meg az üzletrész tulajdonjogát, hogy a vételi jogról nem értesül.
Mindemellett lényeges, hogy a társasági szerződés, illetve a tagjegyzékbe bejegyzett vételi jog – társasági jogi szempontból – nem korlátozza a társaság tagját vagy tagjait abban, hogy ezt a bejegyzést töröljék, így harmadik személy jóhiszeműen megszerezze az üzletrészt anélkül, hogy a vételi jogról tudomása lenne.
Figyelemmel arra, hogy a társaság tagjait a fent leírtak alapján nem köti a társasági szerződésbe foglalt korlátozás, célszerű egyéb kötelmi jogi megállapodásban rögzíteni azokat a szankciókat, amelyeket a vételi jog jogosultja gyakorolhat, ha vételi jogának meghiúsulását eredményező társasági jogi módosításokat fogadnak el a tagok.
Lényeges azonban, hogy ezeknek az egyéb kötelmi jogi szankciónak – a szindikátusi szerződésekben foglalt kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan – nincsen társasági jogi szankciója, így a vételi jog jogosultja legfeljebb a társaság tagjaival szemben élhet – a felek előzetes megállapodásának megfelelően – kötbér- és/vagy kártérítési igénnyel.
A vételi jogi megállapodás esszenciális eleme a vételár meghatározása, illetve a felek közötti elszámolás szabályozása. Amennyiben a felek ezt nem határozzák meg megfelelően, úgy a vételi megállapodást létre nem jött megállapodásnak kell tekinteni.
Lényeges, hogy a vételár meghatározása nem csak egy tényleges összeg meghatározásával lehetséges (ami egy társasági üzletrész esetében méltánytalan helyzetet eredményezhet, figyelemmel arra, hogy az üzletrész tényleges értéke a társaság működése során folyamatosan változik).
The post Munkaerő-Gazdálkodás 2019 appeared first on Jogadó Blog.