A cikksorozat publikálásának ideje alatt tették közzé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-131-1/2024 ügyiratszám alatti határozatát, amely éppen a magánterületen végzett kamerás megfigyelés hatósági szempontból releváns körülményeit rögzíti. Mivel a határozat tárgya szorosan kapcsolódik a cikksorozat témájához, a teljes kép érdekében záró epizódként annak főbb megállapításait mutatom be.
Mindenekelőtt röviden a tényállásról: az ingatlan tulajdonosával mint adatkezelővel a szomszédok bejelentése alapján azért indított hatósági eljárást a NAIH, mert vagyonvédelmi céllal üzemeltetett kamerájával közös tulajdonban álló telekrészt, illetve közterületet is megfigyelés alá vont. Az eljárás során lefolytatott hatósági szemle során megállapítást nyert, hogy a bepanaszolt kamerák látószöge valóban befogja a problémásként megjelölt területeket, és bár azok maszkolás révén részben kitakarás alatt álltak, részben ténylegesen megfigyelés alatt tartották az adatkezelő magántulajdonán túli ingatlanrészeket is.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ezen a ponton szükséges megismerkednünk egy kulcsfogalommal: az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése szerint „a GDPR nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe”.
Az idézett rendelkezésnek megfelelő adatkezelési tevékenységeket az adatvédelmi gyakorlat háztartási adatkezelésnek nevezi, amelyek kívül esnek a GDPR hatályán. A bemutatott NAIH-határozat rögzíti, hogy a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása akkor minősül háztartási adatkezelésnek, ha az (1) a magántulajdonú terület határáig terjed vagy (2) kivételesen – és minimális mértékben – a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére terjed ki, ha kizárólag így biztosítható a hatékony védelem.
Itt jön a képbe a cikksorozatunk vonatkozásában lényeges digitális maszkolás kérdésköre: a NAIH álláspontja szerint ugyanis a magánterületen túli megfigyelés csak akkor esik a háztartási adatkezelés körébe, ha az adatkezelő megfelelő szervezési és technikai eszközök (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazásával biztosítja, hogy a megfigyelés nem terjed túl a közterületre vagy más személy tulajdonában álló területre.
Ha az adatkezelő kamerás megfigyelése egészben vagy részben a magántulajdonán túli területre irányul, akkor tevékenysége a GDPR hatálya alá esik, következésképpen annak minden követelményét teljesítenie szükséges.
Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)
Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.
Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
-->
Ezek közül a legfontosabb és egyben a legnehezebb a megfelelő jogalap alkalmazása, amelynek hiányában az adatkezelés jogellenességét állapítja meg a hatóság – mint az történt a jelen cikkben bemutatott esetben is.
Mindezek alapján a lényeges különbséget az alábbiak szerint rögzíthetjük a GDPR és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásában: amíg a GDPR tekintetében a hatóság megfelelő technikai intézkedésként fogadja el, ha a magánterületen túlnyúló látószöget az adatkezelő maszkolással korrigálja, addig a személyiségi jogi perben eljáró bíróság előtt az is relevanciával bír, hogy a maszkolás kikapcsolása mellett, objektíve milyen megfigyelésre képes az adatkezelő az érintett területen.
A magánterületén kívül eső köz- vagy magánterületet megfigyelő adatkezelő esetén tehát a NAIH is képes lehet orvosolni a szomszédokat ért jogsérelmet, ugyanakkor változatlanul azt az álláspontot valljuk, hogy eredményesebb és gyorsabb megoldást kínál a személyiségi jogi per megindítása.
A cikksorozat záró gondolataként hangsúlyozni kívánom, hogy a bemutatott jogi követelmények egyáltalán nem a magáncélú vagyonvédelmi kamerarendszerek működtetését hivatottak megakadályozni, sőt azok létjogosultságát minden bírósági és hatósági döntés kifejezetten elismeri. A helyes hozzáállás annak elismerése, hogy vagyonvédelmi célunkkal megalapozottan konkurálhatnak más személyek jogai, de ha törekedünk azok tiszteletben tartására, akkor nem kell a felelősségre vonástól tartatunk.
The post Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024 appeared first on Jogadó Blog.