2017. évi adóváltozások: TAO, Reklámadó

Az alábbiakban címszavakban foglaljuk össze a 2017-es változásokat a társasági adót és a reklámadót érintően:

(1) A társasági adót érintő legfontosabb változások:

Jogdíj fogalmának változása
 
2016. júliusában léptek hatályba a jogdíj társasági adó rendszerében történő elszámolásával kapcsolatos új szabályok. Ennek értelmében a 2016. június 30-át követően előállított, illetve megszerzett jogdíjra jogosító immateriális jószág esetében adóalap-kedvezmények csak az ún. nexus módszertan figyelembevételével és a jogdíj fogalmának változása miatt jóval szűkebb körben vehetők igénybe. Jelentős változás, hogy az új szabályok szerint nem a jogdíjbevétel, hanem a jogdíjhoz kapcsolható eredmény 50%-a csökkentheti a társasági adó alapját – a korábban említett nexus módszertan alkalmazása mellett.
 
A 2016. június 30-át megelőzően előállított, illetve megszerzett jogdíjra átmeneti rendelkezések alkalmazandók, általános esetben – amennyiben azok előállításában kapcsolt vállalkozás nem működött közre – a régi szabályok alkalmazandók 2021. december 31-ig, amennyiben a régi szabályokat az adott eszközre az adózó alkalmazta, vagy 2016. január 1. és június 30. között alkalmazhatta volna.
 
Alapelvi szigorítás
 
2017. január 1-jétől hatályba lép egy alapelvi szigorítás, mely szerint adóelőny nem érvényesíthető abban az esetben, ha az ügylet fő célja adóelőny elérése volt. Ez azt jelenti, hogy a korábbiaktól eltérően már nem csak a kizárólagosan adóelőny megszerzésére irányuló ügyletek esetén él szankcióval a törvény, hanem bármilyen olyan ügyben, amelyben a valós gazdasági és üzleti érdekek ugyan alátámaszthatók, de azok mellett fő célként az adóelőny megszerzése jelenik meg.
 
Korai fázisú vállalkozásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény
 
A T-13159-es törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosa. Az adóalap-kedvezményt négy egyenlő részletben lehet érvényesíteni, a szerzés adóévében és az azt követő három adóévben, adóévenként legfeljebb 20 millió forint összegig. Amennyiben a szerzés adóévét követő három adóévben a részesedés kivezetésre kerül, úgy az igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell megemelni az adóalapot. A részletesebb feltételeket külön jogszabályban határozzák majd meg.
 
Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye
 
Adókedvezmény illeti meg azon adózókat, akik 2017. január 1-jétől megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházást valósítanak meg és legalább öt évig üzemeltetnek, melynek eredményeként csökken a végsőenergia-fogyasztás. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 30 százaléka, melyet a kisvállalkozások további 20, míg a középvállalkozások további 10 százalékponttal növelhetnek, de jelenértéken legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő összeg. Az adókedvezményt hat adóév alatt lehet érvényesíteni, elsőként legkorábban a beruházás üzembe helyezésének adóévében. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye nem alkalmazható együtt a fejlesztési adókedvezménnyel.
 
Műemlékekhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény
 
Pontosításra kerültek a 2017. január 1-jétől alkalmazható, a műemlékek felújításához és karbantartásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény részletszabályai is. Az adóalap-kedvezmény mértéke a műemlék karbantartása esetében az azzal kapcsolatban adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adóalap 50%-a, de adóévenként nem több, mint 50 millió euró. Műemlék felújítása esetében a kedvezmény mértéke a felújítás bekerülési értékének kétszerese, melyet a felújítás adóévében, illetve az azt követő öt adóévben érvényesíthet az adózó a döntése szerinti részletekben, ennek adóalapra vetített korlátja nincs, tehát akár negatív adóalap is generálható vele, de adóévenként a 100 millió eurót nem haladhatja meg. A két adóalap-kedvezmény együttesen is alkalmazható, továbbá az adózó által nem érvényesített kedvezményt bármely másik kapcsolt vállalkozás is érvényesítheti.
 
Fejlesztési adókedvezmény
 
2017. január 1-jétől kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a fejlesztési adókedvezmény, ugyanis jelentősen mérséklődnek a létszám- és bérköltség növeléséhez kapcsolódó elvárások az alábbiak szerint:

• jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében: legalább 50 fő, vagy a minimálbér háromszázszorosa;
• jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében: legalább 25 fő, vagy a minimálbér százötvenszerese;
• KKV-k esetében a jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházások esetében kisvállalkozásoknál az előírt növekmény legalább 5 fő, vagy a minimálbér tízszerese, míg középvállalkozásoknál 10 fő, vagy a minimálbér huszonötszöröse.

A T/13159-es törvényjavaslat emellett a 2017. január 1-jétől benyújtott bejelentések és kérelmek vonatkozásában a fejlesztési adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint az üzembe helyezés adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, de legfeljebb a bejelentés, illetve kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.
 
Térítés nélküli átadás
 
2017. január elsejétől az ingyenes juttatások nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülhetnek a juttatónál abban az esetben, ha az ingyenes juttatásban részesülő adózó erre a bevételre tekintettel a társasági adót nem fizeti meg és/vagy erről nem nyilatkozik. A nyilatkozattételre a juttatásban részesülő a társasági adóbevallását követően lesz kötelezett.
 
Adókulcs módosulás
 
Bár módosító javaslatba Hírlevelünk megjelenéséig nem foglalták, a Kormány november közepén bejelentette, hogy eltörli a sávos társasági adókulcsokat, melyek helyére egy egységes 9 százalékos adókulcs lép majd 2017-ben.

(2) A reklámadót érintő legfontosabb változások:
 
Egyértelműsítésre került a reklám közzétevőjének személye az interneten közzétett reklámok esetén, mely esetben közzétevőnek az a személy, vagy szervezet minősül, aki a reklámfelülettel rendelkezni jogosult. Emellett törölték a törvényből a kapcsolt vállalkozások reklámadó-alapra vonatkozó összeszámítási kötelezettségét is.
 
Fontos megemlíteni, hogy az Európai Bizottság megállapította, hogy az új szabályok mellett is sérti a reklámadó az állami támogatási szabályokat, mivel a progresszív kulcsok szelektív adóelőnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Emellett a korábbi vizsgálattal megegyezően azt is megállapította, hogy a veszteségelhatárolás felhasználásának biztosítása a 2014-es adóévben indokolatlan előnyt biztosított bizonyos vállalkozásoknak. A Bizottság határozata szerint – mely jelenleg még nem érhető el publikus verzióban – az ilyen módon előnyben részesített vállalkozásoknak vissza kell fizetniük az így kapott támogatást, vagy azt de minimis támogatásként kell majd kezelniük.

(3) A T/13159-es törvényjavaslatban szereplő egyéb adóváltozások:
 
Vállalkozói SZJA mértéke
 
A T/13159-es törvényjavaslat alapján – a társasági adókulcs mértékével megegyező mértékűre – 9%-ra csökken a vállalkozói SZJA.
 
Ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem
 
A T/13159-es törvényjavaslat alapján változnak az ingatlan, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem megállapításának szabályai, melynek mértéke az időmúlás függvénye. A tervezet értelmében bármely ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzés évét követő ötödik évtől kezdődően adómentessé válik.
 
Csökkenő járulékok és adóterhek
 
A T/13159-es törvényjavaslat értelmében a SZOCHO és az EHO 27%-ról 22%-ra csökken 2017. január 1-jétől, 2018. január 1-jétől pedig 20%-ra.
 
KIVA adókulcs módosulás
 
A T/13159-es törvényjavaslat alapján a KIVA mértéke 2017. január 1-jétől 14%-ra csökken, melyet 2018. január 1-jétől 13%-ra csökkentenek.
 
Építményadó-kötelezettség reklámhordozókra
 
A frissen benyújtott T/13159-es törvényjavaslat bevezeti továbbá az önkormányzat illetékességi területén elhelyezett reklámhordozók tekintetében az építményadó-kötelezettséget, melynek alanya a reklámhordozó Ptk. szerinti tulajdonosa. Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre alkalmas felülete m2-ben kifejezve, mértéke m2-ként legfeljebb 12.000 forint.

Személyre szabott további információért keresse bizalommal az Ecovis Tax Solution szakértőit, akik készséggel állnak rendelkezésére!