A Ptk. alapvetően fenntartja az ajánlati kötöttség megszűnésére vonatkozó korábbi szabályokat.
Változatlan a szabályozásban mindenekelőtt az, hogy a kötöttség időtartamának meghatározása az ajánlat címzettjének válaszadási lehetőségétől függ. Ennek a kérdésnek a megválaszolására a Ptk. is a jelenlevők és távollevők közötti megkülönböztetést alkalmazza.
A törvény pontosítja ugyanakkor az 1959-es Ptk.-ban rögzített szabályt, kimondva, hogy akkor tekinthető jelenlévők közöttinek a jognyilatkozat, ha arról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.
A törvény diszpozitív szabálya e distinkció segítségével a lehető legrövidebb időre kívánja leszűkíteni az ajánlati kötöttség idejét, mivel a szükségesnél hosszabb ideig tartó kötöttség feleslegesen gátolja az ajánlattevő rendelkezési autonómiáját.
A Ptk. alapján is helyes elvet szögez le egy felsőbírósági ítélet annak kimondásával, hogy az ajánlati kötöttség tartamát az eset összes körülményei, így az előzetes tárgyalások, a szolgáltatás tárgya, a megfontoláshoz szükséges idő, az ajánlat elküldésének módja alapján lehet megállapítani (BDT2014. 3060.).
Ugyancsak változatlanul irányadó a következő ítéleti megállapítás is: távollevők közötti szerződéskötés esetén az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. A rendes körülmények fogalmát az adott ügyben a felek kapcsolatának figyelembevételével kell konkrétan értelmezni (BDT1999. 48., BDT1999. 23.).
Új az ajánlati kötöttség megszűnésére vonatkozó szabályok között annak a tételnek a kifejezett rögzítése, hogy az ajánlat visszautasítása is megszünteti az ajánlati kötöttséget.
A Ptk. elhagyja azt a korábbi törvényi előírást, hogy az ajánlattevő ajánlati kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárhatja. E változtatás mögött az az elvi megfontolás húzódik, hogy egy jogi kötelezőerővel nem rendelkező jognyilatkozat valójában nem tekinthető ajánlatnak, hiszen elfogadása nem eredményezhetné szerződés létrejöttét. Az ajánlat ugyanis a szerződés létrejöttének logikai feltételrendszerében az utolsó előtti logikai mozzanat, amely magában hordozza azt a lehetőséget, hogy megfelelő tartalmú elfogadó nyilatkozat esetén a szerződés létrejön. A Ptk. ugyanakkor természetesen nem tiltja az ajánlati kötöttség kizárását, vagyis a jövőben is lehetséges elkötelezést nem eredményező, szerződéskötésre irányuló jognyilatkozat tétele. Az ilyen jognyilatkozat azonban nem minősül ajánlattételnek. Ilyenkor valójában nem ajánlatról, hanem adott esetben szándéknyilatkozatról, más esetben ajánlattételre történő felhívásról van szó.
Megszűnik az ajánlati kötöttség akkor is, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet az általános szabályokhoz képest speciális rendelkezést tartalmaz: a fogyasztó által tett ajánlat a szerződés megkötését, azaz az elfogadó nyilatkozat megérkezését (hatályosulását) megelőzően visszavonható.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
Kedvezményes ár 2025. július 31-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Érdekes jogi helyzet alakul ki az ajánlati kötöttség tekintetében, ha az ajánlatnak a törvény erejénél fogva több címzettje van. Ez a helyzet elővásárlási jog esetében, amikor a potenciális szerződő partnernek tett ajánlatot az elővásárlási jogosulttal is közölni kell. Ilyen esetben az ajánlati kötöttség mindkét személy irányában fennáll, mégpedig egymástól függetlenül.
Az ajánlati kötöttségek önállóságának következményét vonta le a Legfelsőbb Bíróság eseti határozata, amikor kimondta, hogy az elővásárlási jog jogosultjának tudomásszerzését követően, az ajánlati kötöttség időtartama alatt a felek már nem bonthatják fel a szerződésüket az elővásárlásra jogosultra is kiható hatállyal (BH2009.294.).
Utalunk végül arra, hogy a törvény kivételes szabályban határozza meg a versenyeztetési eljárásban tett ajánlathoz való kötöttség időtartamát. Eszerint az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja, az ajánlattevő pedig a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő 30 napig marad kötve ajánlatához.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.