A veszélyhelyzet kihirdetése óta ügyfeleink részéről a megkötött szerződések teljesítésével és módosításával összefüggésben merült fel a legtöbb kérdés. Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A következő hetekben számolni kell azzal, hogy a COVID-19 vírus – a hétköznapjainkban csak koronavírus-járvány – azonban a már megkötött szerződések teljesítését is felülírhatja.

Természetesen pusztán a veszélyhelyzet kihirdetése önmagában nem teszi indokolttá a korábban megkötött szerződések módosítását. Abban az esetben azonban, ha veszélyhelyzettel okozati összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés tartalmától eltérően kerül sor a teljesítésre, a szerződő felek a Kbt. 141. §-a alapján kötelesek eljárni. A Kbt. 141. §-a alapján tehát írásban, a felek közös megegyezésével és megfelelő jogalap feltételeinek fennállása mellett módosítható a szerződés.

A veszélyhelyzet következtében jellemzően felmerülő akadályoztatásra tekintettel a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerint jogalap alkalmazhatóságát szükséges mérlegelnie a feleknek.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:

c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bek. c) pontja alapján a módosítást kizárólag olyan körülmények tehetik szükségessé, amelyeket a felek kellő gondossággal eljárva nem láthattak előre és ez nem is lett volna elvárható.

Meg kell jegyezni, hogy az összegezés kiküldését követően mind az ajánlatkérő, mind pedig a nyertes ajánlattevő megtagadhatja a szerződéskötést, ennek jogszerű alkalmazására a Kbt. 131. § (9) bekezdése teremt alapot. Abban az esetben azonban, ha a felek nem éltek a Kbt. 131. § (9) bekezdésével és a szerződés megkötésekor a felek számára ismert az akadályozó körülmény, az előre nem láthatóság megkérdőjelezhető.

Szemléltetve a Kbt. 141. § (1) bekezdés c) pontjának lényegét, önmagában az a tény, hogy a vállalkozó részéről eljáró felelős műszaki vezető vagy az ajánlatkérőt képviselő műszaki ellenőr önkéntes házi karanténban van, nem elegendő hivatkozási alap az akadályoztatásra, tekintettel arra, hogy mindkét féltől jogosan várható el a megfelelő szakértelemmel bíró szakember jelenlétének biztosítása. A fentiektől eltérő példaként állítható, ha különleges, meghatározó szaktudással bíró szakembert köteleznek hatósági házi karanténra, az akadályoztatásra hivatkozás jogszerűsége is valószínűsíthető.

A szerződésmódosítás előkészítése során a felek azt kötelesek megvizsgálni, hogy az eredeti szerződéses feltételek mellett valóban nem teljesíthető-e a szerződés, a módosítás indokaként bemutatott akadályozó körülmény a szerződéskötés időpontjában előre látható volt-e, valóban nem változtatja-e meg a szerződés általános jellegét és amennyiben a módosítás a szerződés értékének módosítását is indokolttá teszi, nem haladja-e meg annak 50 %-át.

A felek közti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek a veszélyhelyzetben fokozott jelentősége van, annak érdekében, hogy a felek késedelem nélkül megtegyék a szükséges közbeszerzési-jogi lépéseket, járványügyi intézkedéseket, illetve a szerződésszegésért való felelősség alóli kimentési feltételek teljesüljenek.

Azt azonban továbbra is szem előtt kell tartania az ajánlatkérőknek, hogy a Kbt. 142. § (3) bekezdése alapján semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.

Hangsúlyozni szükséges, hogy cikkünk általános összefoglaló a szerződésmódosítások előkészítéséhez, a módosítás véglegesítése minden esetben igényli az okozati összefüggés részletes vizsgálatát és a körülményeknek megfelelő mellékletek dokumentálását. Amennyiben Önnek is kérdése merült fel, veszélyhelyzetben szakértőink továbbra is fogadják a megkereséseket.