Az egészséges ételek után jönnek a minőségibb ételek is a közétkeztetésben? Lássuk, hogy miként érinti ez a közétkeztetés piaci szereplőit!

 

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) felhatalmazása alapján megalkotta a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII. 28.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: Rendelet).

A Rendelet tárgyi hatálya a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közétkeztetési tárgyú közbeszerzésekre terjed ki.

Mire számíthatnak tehát a közétkeztetési tárgyú közbeszerzési eljárásban érintett ajánlattevők / részvételre jelentkezők?

A közbeszerzési eljárások három elemét érinti a Rendelet úgy, mint I) az alkalmassági követelményeket, II) az értékelési részszempontokat és III) a szerződéses feltételeket.

Jelen cikkünkben ezen három gócpont szerint vesszük végig az új szabályokat. 

 

 

Mint az bizonyára ismeretes, minden közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő alkalmassági követelményként meghatározhat az ajánlattevő

1) gazdasági és pénzügyi helyzetére [Kbt. 65. § (1) bek. a) pont],

2) műszaki és szakmai alkalmasságára [Kbt. 65. § (1) bek. b) pont], valamint 

3) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, az ajánlattevő / részvételre jelentkező letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre [Kbt. 65. § (1) bek. c) pont]

vonatkozóan minimum elvárásokat.

 

A fenti pontok közül, a 3 kategóriába tartozó alkalmassági követelményként közétkeztetési tárgyú közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérő köteles előírni

a) a tevékenységre vonatkozó, élelmiszer törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) azonosító meglétét, illetve

b) közétkeztetés kizárólag olyan létesítményből végezhető, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv minősített, így csatolni kell az igénybe vett főzőkonyha létesítmény(ek)re vonatkozó valamennyi utolsó, de 3 évnél nem régebbi minősítés eredményét is.

Ezen alkalmassági követelmények kötelező előírásával egyfajta minimális minőségbiztosítást épít be a jogalkotó a tender elnyeréséért folyó versenybe. Aki ezeket a minimumfeltételeket nem teljesíti, az alkalmatlan, tehát ajánlata érvénytelen.

 

Avagy, amikor a jogalkotó jogszabályban rögzíti, hogy „az olcsó húsnak híg a leve”. A Rendelet 2021. szeptember 1-je után indult közbeszerzések esetében nem teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként alkalmazza. Ebből az következik, hogy az ajánlatkérők a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési módszert fogják alkalmazni, amelyek között az ár vagy költség is szerepel valamilyen arányban.

Az ár vagy költség mellett minőségi értékelési részszempontokat kell előírnia ajánlatkérőnek. Ebben főszabály szerint csak bizonyos fokú szabadság és kreativitás illeti meg az ajánlatkérőket. Egyrészről,  mert van öt, a Kbt.-ben szabályozott előírás , amelyeknek meg kell felelniük (pl.: nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk). Másrészről, az általános Kbt. előírásokhoz képest a Rendelet további kötelezést ír elő az ajánlatkérők részére; fogalmazhatnánk úgy is, hogy egy À la carte felsorolást kínál ajánlatkérőknek a jogalkotó azzal, hogy előre definiált értékelési szempontok közül legalább hármat kötelező figyelembe kell vennie.

 

A választható „fogások”:

 

Főételek:

1. valamennyi beszerzett termék összértékéből a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékek és helyi élelmiszer termékek összesített aránya vonatkozásban az eljárásban kötelező szerződési feltételként meghatározott arány(ok)nál [erről lentebb lesz szó] kedvezőbb (nagyobb) arányú vállalás;

közétkeztetési rövid ellátási lánc: az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító, élelmiszer törvény szerinti elsődleges termelő, illetve élelmiszer-előállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt;

köztes szereplő: az élelmiszer törvény szerinti élelmiszervállalkozó, piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport.

2. az ételkészítés és a tálalás helye közötti minél rövidebb szállítási időtartam;

 

És a konyhafőnök jelen soron írójának személyes kedvence:

3. ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termékek minél nagyobb aránya a beszállított élelmiszerek között;

4. az eljárásban előírt címkével (pl: Kiváló Minőségű Élelmiszer tanúsító védjegy) rendelkező élelmiszerek minél nagyobb aránya a beszállított élelmiszerek között;

5. fogyasztói visszajelzési rendszerek bevezetésének vállalása, a szolgáltatást igénybe vevőnek dokumentált módon véleménynyilvánításra, visszajelzésre van lehetősége;

6. a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat zöldséget, gyümölcsöt;

7. a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszert;

 

Desszertként:

8. diétás étkeztetés biztosítását vállalja a szolgáltató.

 

Fontos változás, hogy közbeszerzési eljárás alapján szerződés legfeljebb 2 éves időtartamra köthető, mely legfeljebb 2 évvel hosszabbítható meg.

Talán a Rendelet legerősebb és fontosabb pontja, hogy ajánlatkérő köteles a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként előírni, hogy 2022. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 60 százaléka, 2023. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 80 százaléka a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből származzon.

 

A közétkeztetési rövid ellátási lánc fogalmáról fentebb már írtunk, a helyi élelmiszer termék definíciója:

a) ha az ajánlatkérő a Kbt. 59. §-a szerint előírta valamely címke használatát - az eljárásban előírt címkével ellátott termék (pl: Kiváló Minőségű Élelmiszer tanúsító védjegy), vagy

b) kistermelő által előállított termék;

 

A NÉBIH álláspontja szerint „az új szabályozás egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a közétkeztetésben jó minőségű, hazai élelmiszerekből, alapanyagokból előállított ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára, ezáltal pedig a hazai élelmiszeripart, előállítókat, termelőket is segíti.”

A magunk részéről örvendetesnek tartjuk, hogy a közétkeztetésekben is előtérbe kerülnek a minőségi ételek jelenlétét elősegítő kiválasztási (értékelési) szempontok. A helyi termelők „helyzetbe hozása” munkát, megélhetést jelent a beszállítók részére, közvetve elősegíti a vidék megtartóképességének erősödését, a minőségi élelmiszer előállítás megmaradását és az ökológiai lábnyom csökkentését is.