A témakörben született előző cikkemben annak jártam utána, milyen feltételekkel engedik a perjogi szabályok az érintett engedélye nélkül készített kép- és hangfelvételek bizonyítékként történő felhasználását a peres eljárás során. Ugyanakkor az ilyen jellegű, engedély nélküli felhasználás kárvallottja nem mindig elégszik meg azzal, hogy a perbeli felhasználással szemben kézzel-lábbal tiltakozzék, hanem személyiségi jogi perben igyekszik elégtételt venni az elszenvedett jogsérelemért. Jelen cikkem témáját ennek a felelősségnek a kérdésköre szolgáltatja.
Ezúttal is kezdjük a vizsgálódást egy axióma rögzítésével: az engedély nélkül készített és bíróság elé tárt felvétel felhasználásával az érintett személy hang- és/vagy képmáshoz fűződő személyiségi joga megsértésre kerül. Ennek megfelelően rögzíti a Pp. 269. § (7) bekezdése, hogy a „jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell”.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A jogsértés miatt indítható személyiségi jogi perben a jogsérelmet elszenvedő felperes objektív (megállapítás, eltiltás, elégtétel adása, jogsértő dolog megsemmisítése, jogalap nélküli gazdagodás megtérítése) és szubjektív (sérelemdíj, kártérítés) jogkövetkezményeket is jogosult érvényesíteni a felvételt felhasználó személlyel szemben. Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy a személyiségi jogi perben az engedély nélküli felvétel szereplője tökéletes lehetőséghez jut ahhoz, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz felhasználását megtorolja a másik félen, függetlenül attól, hogy az előzményi perben megengedte a bíróság a bizonyíték felhasználását, vagy sem.
Bár jogszabályi szinten nem találunk konkrét rendelkezést az efféle esetekre, szerencsére a bírói gyakorlat megfelelő iránymutatással szolgál számunkra annak kapcsán, milyen jogi érdekek mérlegelése mentén szükséges vizsgálni az ilyen jellegű felelősségre vonást. Amint azt a BDT2018.3877. szám alatt közzétett eseti döntésében a Szegedi Ítélőtábla megállapította: „nem minősül visszaélésnek a kép- és hangfelvétel készítése, illetőleg felhasználása, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása céljából köz- vagy jogos magánérdekből került sor, feltéve, hogy ennek készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”
Segíti az értelmezést a BDT2009.2126. alatti döntés megállapítása is: „nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvétellel való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”
Lényeges feltétel, hogy a felvétel felhasználására jogsértés bizonyítása céljából kerüljön sor, ami alatt jelen esetben hatóság vagy bíróság előtti felhasználást szükséges értenünk, hiszen csak ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódnak olyan garanciális szabályok, amelyek képesek a szükséges mértékre korlátozni a felvétel megismerésére jogosultak körét.
Következésképpen, ha az engedély nélkül készített felvételt akár a sajtóban, akár a közösségi médiában közzétesszük, akkor is jogsértést követünk el és a fentiekben említett jogkövetkezményekkel kell számolnunk, ha mellette párhuzamosan büntető feljelentést is teszünk vagy polgári perben csatoljuk bizonyítékként.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Ugyancsak lényeges megállapítás, hogy a személyiségi jogi felelősségre vonás alóli mentesüléshez ugyan szükséges a felvétel bizonyítékként történő felhasználása, ugyanakkor nem szükséges, hogy az a bizonyítás eredménnyel is járjon. Ezzel összefüggésben a már hivatkozott BDT2018.3877. az alábbiak szerint rögzíti a konklúziót:
„A felperes személyiségi jogának és az alperes méltányolható magánérdekének összemérése szempontjából nem volt perdöntő jelentősége annak, hogy végül a házassági bontóperben a kérdéses bizonyítás sikerre vezetett-e, ellenkező értelmezés mellett ugyanis az a következtetés lenne levonható, hogy csak abban az esetben nem minősül visszaélésnek a kép- és/vagy hangfelvételnek az érintett hozzájárulása nélküli készítése, továbbá felhasználása, ha az ezzel lefolytatott bizonyítás sikerre vezet. Ez az értelmezés azonban sem a jogszabály szövegéből, sem a jogalkotó feltehető akaratából nem vezethető le, és a – 2018. január 1. napjától hatályos polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 267. §-ában és 269. § (5) bekezdésében már nevesített – bizonyítási szükséghelyzetben lévő felet indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozná.”
Zárásképpen rögzíthetjük, hogy amennyiben az „alapügyben” eljáró perbíróság a jogsértő bizonyítéknak minősülő felvételt bizonyítási eszközként – az előző cikkemben bemutatott feltételek mentén – figyelembe veszi, úgy a jogsértő felhasználásra alapított személyiségi jogi felelősségre vonás, véleményem szerint, nem járhat eredménnyel, így ilyen jellegű megtorlástól a bizonyító félnek nem kell tartania. Ez abban az esetben is áll, ha a bizonyító fél tényállításait még ezen bizonyíték alapján sem minősíti bizonyítottnak a perbíróság és adott esetben pervesztessé válik.
Ha viszont a perbeli felhasználást az eljáró bíróság nem engedélyezte, az megnyitja a lehetőséget a bizonyító fél személyiségi jogi felelősségre vonásának, amely során alapos mérlegelés eredményeképp dönt a személyiségi jogi perben eljáró bíróság, amennyiben jogos magánérdeknek minősíthető a bizonyító fél eljárása, illetve nem okozott-e ez által aránytalan jogsérelmet a másik fél számára.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.