A föld tulajdonosainak és azok használóinak egész éves kihívást jelent a vadállatok által okozott károk kiküszöbölése. A kordában nem tartott vadállomány a mező-, illetve erdőgazdálkodásban is jelentős károkat okozhat. A vadak körében felmerülő károk négyféleképpen tipizálhatóak (vadkár, vadászható állatok által okozott kár, vadászati kár és vadban okozott kár), amelyekre eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak.
Cikksorozatunk első részében a vadkár témáját járjuk körbe.
A vadkár a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés két speciális esete
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Mezőgazdaságban ezek a károk (vad táplálkozása, taposása, túrása, törése vagy rágása) termeléskiesést előidéző, az erdőgazdaságban fejlődést akadályozó, lassító vagy elhalást okozó tényezők, emellett az erdők természetes megújulásának elmaradását eredményezheti.
Kinek a felelőssége?
A vadkárért való felelősség azt terheli, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat (gondozza, megfigyeli, eteti), annak vadászatára jogosult vagy akinek a kár a vadászterületén bekövetkezett.
Kármegosztásnak van helye, ha a föld használatának jogosultja bizonyos kötelezettségeinek nem tesz eleget (ha például nem értesíti haladéktalanul a vadászatra jogosultat a kárról, hiszen a kármegállapítás ilyenkor torzulhat).
Vadkár-megelőzési kötelezettség
Vadkár-megelőzési kötelezettsége törvényben meghatározottak szerint azonban nem csak a vadászatra jogosultnak van, hanem a föld használójának is.
Ilyenek például:
vadászatra jogosult oldalán
földhasználatra jogosult oldalán
- vadriasztás, vadgazdálkodási berendezés telepítése
- vadászati tevékenység összehangolása a gazdasági tevékenységgel
- hivatalos kapcsolattartó biztosítása
- vadkárelhárító vadászat szervezése
- idénykívüli állományszabályozó vadászat engedélyezésének kezdeményezése
- vadászatra jogosulttal közreműködni
- károsodás, kárveszély esetén vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni
- vadkárelhárító vadászatra tekintettel megfelelő mezőgazdasági kultúra termesztése
- vadriasztó eszköz, vadriasztó lánc használata rendeletben meghatározott apróvadas területeken
- vadállomány kíméletéről gondoskodni
Kárfelmérési eljárás menete és egyezség
Előzetes bizonyítási eljárás: A károsult kérésére a közjegyző szakértőt rendel ki előzetes vadkár felmérés céljából, aki tájékoztatja a vadászatra jogosultat a kárfelmérési eljárás megindításáról, helyszínéről, pontos idejéről.
A vadkárigény bejelentése: A bejelentési időszakok növénykultúránként eltérőek:
a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben
A kár igénylője ezeken a határidőkön belül, de a kár észlelésétől legfeljebb 15 napon belül élhet a bejelentéssel a vadászatra jogosultnál.
A felek (a károsult és vadászatra jogosult) kárbejelentést követő 5 napon belül egyezség keretében megállapodhatnak a kár megtérítéséről, a kártérítés mértékéről.
Ha nem sikerül egyezséget kötni, akkor a kárbejelentő az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat kárfelmérési eljárás lefolytatásának kezdeményezése iránt írásban vagy szóban.
A kárszakértőt a vadászati hatóság által összeállított névjegyzékből kiválasztva rendeli ki a jegyző 3 napon belül, akinek a kirendeléstől számított 5 napon belül kell a kárfelmérést lefolytatnia.
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a felek nevét, címét, a szakértő által tett helyszíni megállapításokat, a kár mértékét, meg kell állapítani, hogy volt-e előzetes vadkárátalány fizetésére vonatkozó egyezség, illetve azt, hogy a felek milyen módon tettek eleget a kármegelőzési kötelezettségeiknek. A felmérés során a természet önfenntartási mértéke (10%) nem számítható bele a kárba. A szakértő haladéktalanul megküldi a jegyzőkönyvet a jegyzőnek.
MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning
Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség
Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)
Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
Részletek, jelentkezés >
A jegyző ezt követően megkísérli az egyezség létrehozását, a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás megkötését.
Ha nem született egyezség, akkor a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult megszüntető végzéstől számított 30 napos jogvesztő határidőben belül fordulhat a bírósághoz az igényének megtérítése érdekében.
The post INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning appeared first on Jogadó Blog.