Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
A megőrzési felelősség esetei
A megőrzési felelősség a munkavállaló általános kártérítési felelősségéhez képest speciális felelősségi forma: független a munkavállaló vétkességétől. A megőrzési felelősség három formáját ismeri a munkajog:
- az általános megőrzési felelősséget,
- a pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelősségét és
- a leltárfelelősséget.
Cikkünk a megőrzési felelősség első két formáját fedi le, figyelemmel a leltárfelelősség eltérő és speciális szabályaira (amelyet külön cikk keretében fogunk ismertetni).
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Szomszédjogok
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Általános megőrzési felelősség
Az általános megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
Az átadott vagy átvett dolog szinte bármi lehet, ami a munkavégzéshez kapcsolódik (ami a munkaviszony teljesítéséhez kapcsolódik), de tipikusan ilyen a munkavégzéshez átadott eszközök köre vagy a munkavállalóra bízott pénz.
A megőrzési felelősség fenti formáját azért nevezik általános megőrzési felelősségnek, mert nem munkakörhöz kötött, alapvetően bármely munkavállaló esetében fennállhat.
Lényeges szabály, hogy a munkavállalót ez a kártérítési forma vétkességre tekintet nélkül terheli, a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
Lényeges azonban, hogy ez a szigorú felelősség csak a jogszabályban meghatározott feltételek maradéktalan teljesülése esetén állhat fenn:
- a dolgot visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel adták át a munkavállalónak;
- a munkavállaló a dolgot igazoltan átvette (tipikusan átadás-átvételi jegyzőkönyv, átvételi elismervény aláírása);
- a dolgot a munkavállaló állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli.
Ha a fenti feltételek közül bármelyik nem teljesül, úgy a megőrzési felelősség szabályai szerint nem lehet követelni a munkavállalótól, hogy a kárt megtérítése. Persze ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló esetleges vétkes magatartására visszavezethető kár esetén az általános kártérítési szabályok szerint ne lehetne a munkavállalótól a kár megtérítését követelni.
Lényeges, hogy a megőrzési felelősség a hiányért áll fenn, tehát ha az átadott dolog (például munkaeszköz) megrongálódik, akkor az általános szabályok szerint tudja kimenteni magát a munkavállaló: ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelőssége
A pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelőssége a megőrzési felelősség egy speciális esete.
A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében, azonban a további két feltételnek ebben az esetben is teljesülnie kell: a pénzt, értékpapírt és egyéb értéktárgyat visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel adták át a munkavállalónak és azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli.
A Munka Törvénykönyve magyarázata
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
The post A Munka Törvénykönyve magyarázata appeared first on Jogadó Blog.