Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok, stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben tekintenek el a közbeszerzéstől.

Azt gondolhatnánk, hogy a Kbt. 2015. novemberi hatályba lépése óta a támogatott ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok differenciált értelmezése már eltűnt és egységes jogalkalmazás jellemzi a piacot. A tapasztalatok azonban mást mutatnak. Korábbi bejegyzésünkben már elemeztünk, hogy ki és milyen feltételek mellett minősülhet támogatott szervezetnek, most elsősorban a Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdésének egymáshoz való korrelációját vesszük górcső alá.

A Kbt. hatályba lépését követő két és fél év elteltével az értelmezési nehézséget továbbra is a Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdésének egymáshoz való viszonya okozza. A hivatkozott jogszabályhelyek külön-külön rendelkeznek arról, hogy egy támogatott szervezet milyen esetekben köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. Lényeges különbség, hogy a Kbt. 5 § (2) bekezdése a közbeszerzési eljárás becsült értékének függvényében vizsgálja a támogatás intenzitását, és a vizsgálat körébe vonja azt is, hogy mire irányul a szervezet beszerzési igénye, azaz mi a beszerzés tárgya (pl.: mélyépítési munka, iskola vagy sportlétesítmény építése). A Kbt. 5. § (3) bekezdésében azonban már nem a támogatás intenzitása képezi a minősítés alapját, hanem egy fix támogatási mérték (jelenleg 40 millió forint) jelenik meg, függetlenül attól, hogy mire irányul a beszerzés.

Az alábbi példa jól szemlélteti a két bekezdésből fakadó különbségeket: Egyházi fenntartású óvoda építési beruházásának a becsült értéke nettó 90 millió forint, amelynek fedezetét teljes mértékben támogatásból kívánják finanszírozni. Szükséges megjegyezni, hogy a példa szempontjából nem releváns, hogy a támogatás uniós vagy hazai költségvetési forrásból származik.

Minősítés a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján:

A tényállás teljesíti a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt első követelményt, miszerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat meghaladó becsült értékű beszerzést 75%-ot meghaladó mértékben támogatják. A Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt további feltételeknek azonban nem felel meg, mivel a tervezett építési beruházás nem foglal magába mélyépítési tevékenységet (a) pont); a beruházással érintett ingatlan pedig nem kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület (b) pont); harmadrészt a beszerzés tárgya nem olyan szolgáltatásmegrendelés, amely a fentiekhez kapcsolódik (c) pont). A fentiek alapján megállapítható, hogy az egyházi óvodafenntartó a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján nem minősül támogatott ajánlatkérőnek.

Minősítés a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján:

Az ajánlatkérői minősítés kapcsán a Kbt. 5. § (3) bekezdésében foglaltak fennállását is szükséges vizsgálni. Tekintettel arra, hogy a példa szerinti esetben a támogatás összege nettó 90 millió Ft, teljesül az a feltétel, miszerint az építési beruházást legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül támogatják. A jogalkotó kivételi köröket is meghatározott a Kbt. 5. § (3) bekezdésében, amelyek alapján mentesülhetnek a szervezetek a közbeszerzési kötelezettség alól még abban az esetben is, ha a közvetlen támogatás értéke meghaladja a negyvenmillió forintot. A jelen példára azonban egyik kivételi kör (pl.: egyedi munkahely-teremtési támogatás; kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás) sem alkalmazható. Mindezek alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az óvoda fenntartója a Kbt. 5 § (3) bekezdése alapján támogatott ajánlatkérő szervezetnek fog minősülni.

Abban az esetben, ha a példában ismertetett beruházás óvoda helyett például sportlétesítményre vonatkozik, a támogatás intenzitása viszont csak 50 %-os egy nettó 90 millió Ft becsült értékű építési beruházás esetén, a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján szintén megállapítható a fenntartó ajánlatkérői minősége, függetlenül attól, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint ez a tényállás nem alapoz meg közbeszerzési kötelezettséget.

A legfőbb különbségeket a fenti példa jól szemlélteti. Mindkét jogszabályhely körültekintő vizsgálata szükséges annak megállapításához, hogy a kedvezményezett közbeszerzési szempontból támogatott szervezetnek minősül-e. A megfelelő minősítés érdekében forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez.