A pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok – Értékpapírok III.

Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk első részében ismertettük az értékpapírok négy fő kategóriáját: (1) pénzkövetelést, (2) tagsági jogot és (3) dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapírt, illetve (4) másodlagos értékpapírt. Jelen bejegyzésünkben – a további négy kategóriába sorolható – pénzkövetelést megtestesítő értékpapírokkal foglalkozunk.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozik a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a jelzáloglevél és a váltó. A kötvények fogalmát a Tpt. [2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról] határozza meg: a kötvény névre szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Milyen TB ellátásra lehetünk jogosultak, ha a koronavírus miatt nem tudunk munkába járni?
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A kötvények változatos formában bocsáthatóak ki; a fő típusjellemzők: futamidő (lejárat nélküli vagy – jogszabály által megszabott keretek között – lejárattal rendelkező), kamatozás (változó vagy fix kamatozású, illetve kamatozás nélküli névérték alatt kibocsátott zéró-kupon), forgalomba hozatal (zártkörű vagy nyilvános), kibocsátó személye (állami – állami szerv – vagy vállalat). Speciális kötvénytípusok az átváltható és az átváltozó kötvény, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvény.
A Tpt. mellett a kötvényekre vonatkozó jogszabályi előírásokat a 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.
A kincstárjegy olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a kibocsátására kizárólag az állam jogosult. A 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján: a kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.A kincstárjegy tehát lehet kamatozó vagy nem kamatozó (diszkont), futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet, és egyebekben a kötvényre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell rá alkalmazni.
A letéti jegy fogalmát a 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet határozza meg: olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.

ADATVÉDELEM (GDPR) Videókonferencia/E-learning
A hazai és az európai gyakorlat
Videókonferencia (Videók hossza: 495 perc)

Oktatók: Dr. Bölcskei Krisztián, Dr. Dvorán Gabriella
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 20.900 Ft + áfa helyett 16.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Letéti jegy kibocsátására a hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank jogosult azzal, hogy a futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet, és a letéti jegy átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges átruházás semmis.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) alapján a jelzáloglevél a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír, amely kibocsátás alapvetően biztosítja a fedezetet a jelzálog-hitelintézet által ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönökhöz.
A jelzálog-hitelintézetek olyan szakosított hitelintézetek, amelyek alapítására, működésére, felügyeletére a Hpt. és a Bszt. rendelkezései az irányadóak a Jht.-ben foglalt eltérésekkel. A jelzálog-hitelintézetek specialitása, hogy a teljes hitelállományban a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál azzal, hogy a jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állományának mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.
A váltóval több cikkünkben is részletesen foglalkoztunk már korábban.
A csekkre, mint egyetlen készpénz-helyettesítő fizetési eszközt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat a Genfben, 1931. március 19-én megkötött csekkjogi egyezmények kihirdetéséről szóló 1965. évi 2. törvényerejű rendelet, illetve a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 2/1965. (I. 24.) IM rendelet tartalmazza.
A csekk lényege, hogy a bankszámlán elhelyezett pénz felett akként rendelkezik a számlatulajdonos, hogy a csekken feltüntetett összeget a csekk birtokosának kell kifizeti.
A befektetési jogviszonyt a befektetési jegy testesíti meg, amely törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A befektetési jegy kibocsátója tehát a befektetési alap, amely a Kbftv.-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma.
A befektetési alapoknak is számos típusa van a működési formát (zártkörű, nyilvános), forgalmazási kört (szakmai, lakossági), visszaválthatóságát (nyíltvégű, zártvégű), futamidőt (határozott, határozatlan), elsődleges eszközkategóriát (értékpapír, ingatlan, kockázati tőkealap, magántőkealap), harmonizációt (ÁÉKBV, ABA) illetően.
Végül az egyéb jogviszonyt megtestesítő kategóriába tartozik a kárpótlási jegy és a vagyonjegy. Az előbbit a kárpótlási törvény (1991. évi XXV. törvény) vezette be: kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet kell kiállítani, amely bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. A kárpótlás azokat illette meg, akik magántulajdona az állam által 1939. május 1-jét követően alkotott, a kárpótlási törvényben mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. A kárpótlási jegy eredetileg a privatizáció során és termőföld vásárlásra volt felhasználható, illetve életjáradék folyósítását lehetett kérni.
A 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet által szabályozott vagyonjegyet 1993. május 15. napjáig lehetett kibocsátani tőkebevonás céljából. A kibocsátó arra kötelezte magát, hogy a vagyonjegyen megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának – a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően – évente osztalékot fizet anélkül, hogy a birtokos egyébként más tagsági jogot szerezne a kibocsátóban.
The post ADATVÉDELEM (GDPR) Videókonferencia/E-learning appeared first on Jogadó Blog.