Szülői felügyelet általános szabályai

A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások.
Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönteni a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában a Ptk. nem alkalmazza a gyermek elhelyezése kifejezést. Ez a szófordulat csak arra a helyzetre vonatkozik, amikor a gyermek harmadik személynél nevelkedik majd a bíróság döntését követően. Gyermekelhelyezés helyett a szülői felügyeleti jogok rendezéséről kell a Ptk. értelmében dönteni és nem használható a szülők tekintetében az, „akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte” kitétel, ehelyett az a szülő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója lesz. Komoly gyakorlati jelentősége van annak, hogy ha az együttélő vagy különélő szülők esetén a közösen gyakorolt szülői felügyelet, illetve közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok tekintetében vita van köztük, a gyámhatóság rendelkezik döntési hatáskörrel és nem a bíróság.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. E szabályból eredően elhagyott kiskorú gyermek nincs, a gyermek nagykorúságának eléréséig a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám gondoskodik a gyermekről, teljesíti a vele kapcsolatos kötelezettségeket és egyúttal él az ebből eredő jogokkal. A gyermek életkoránál fogva rászorul erre a gondozásra, támogatásra, amely különböző feladatok ellátását jelenti.
A szülői felügyeletet az a személy gyakorolja, aki a szülői státuszt betölti. Ebből egyértelműen következik, hogy ha mindkét szülő, az anya és apa egyaránt betölti a szülői, anyai, illetve apai státuszt, mindketten – főszabályként – a szülői felügyeleti jogok gyakorlói és e kötelezettségek teljesítői. A szülői státuszt illetően a szülő és a gyermek közötti egyenesági rokoni kapcsolat (amely a gyermeknek a szülőtől való származását jelenti) leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. Ami a leszármazást illeti, természetesen a vérségi származásnak jelentősége van, de jogi értelemben mégis elsősorban a jogi státusznak van súlya, és az anya és apa más módon töltik be ezt a jogállást. Anyának azt a nőt kell tekinteni, aki a gyermeket megszülte, apának pedig azt a férfit, akivel szemben valamely, apai jogállást keletkeztető tény fennáll. Ugyanakkor a gyermek örökbefogadása az örökbe fogadó szülő vagy szülők oldalán szülői felügyeletet keletkeztet az örökbefogadás fennállása alatt.
A fentiekből az is következik, hogy a házasság fennállásának önmagában nincs jelentősége abban a kérdésben, hogy fennáll-e a szülők szülői felügyeleti joga. Különnemű élettárs szülőknek a szülői felügyeleti joga teljes egészében úgy alakul együttélésük alatt, mint a házastárs szülőknek.
A szülői felügyeletet a Ptk. alapvetően arra a helyzetre nézve szabályozza, amikor a szülők együtt élnek, és így helyzetük lényegéből adódóan mindketten ellátják a szülői felügyeletet. Külön megállapodást a szülői felügyelet gyakorlása akkor igényel, ha a szülők nem, illetve már nem élnek együtt, ezt a szituációt külön rendezi a Ptk. Amíg a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, addig a gyermek nem kerül gyámság alá; ha ugyanakkor nincs olyan szülő, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolni tudja (illetve képes és/vagy akarja), a gyermeknek gyámság alá kell kerülnie. Olyan szülők mellett is gyámság alá kerül a gyermek, akiknek szülői felügyeleti joga nem szűnt ugyan meg, de az szünetel valamely oknál fogva.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020
Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László
Részletek, megrendelés >

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.
A szülők együttműködésének hiánya, mindkét fél vagy egyik fél együttműködési készségének hiánya végső soron számos szituációban akár gyámhatósági, akár bírósági döntés keretei között értékelést nyerhet. Ha a szülők a közös szülői felügyelet gyakorlása során valamely kérdésben nem tudnak megegyezni, főszabályként a gyámhatóság jár el. Noha ez lehetőségként adott, elvárható, hogy a szülők felelősen, a gyermek érdekében és egymás érdekeire is tekintettel határozzanak a gyermeket érintő kérdésekben. Fokozottan van szükség az együttműködésre különélő szülőknél. Ha a bíróság jár el a szülői felügyelet rendezése érdekében, a szülők közötti vita esetében tekintetbe veheti mindkét szülő oldalán az együttműködési hajlandóságot. Az együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van különélő szülő és gyermek kapcsolattartása esetén, hiszen az élet állandóan változó helyzetei mellett a gyermeket gondozó szülő és a különélő szülő együttműködése mellett valósulhat meg olyan kapcsolattartás, amely valóban a gyermek érdekét szolgálja.
A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.
A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges. A gyermek érdeke tehát elsődleges: ha éppen a gyermek jóléte, érdekeinek biztosítása miatt szükséges, a szülő felügyeleti joga korlátozható, illetve akár el is vonható (ez alapvetően bizonyos szülői jogosítványoktól való megfosztást, azok gyakorlásának felfüggesztését, továbbá olyan döntéseket jelent, amelyek a szülői felügyeleti jog szünetelését, végső esetben megszűnését vonják maguk után).
Az enyhébb mértékű korlátozásra szolgál például, hogy ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése terén súlyos kötelezettségszegést követnek el, a gyámhatóság akár az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja a szülők vagyonkezelési jogát. Nagyobb mértékű korlátozás a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, amelynek alapja, hogy a szülők a gyermek érdekét veszélyeztetnék, tekintve, hogy ez a szülői felügyelet szünetelését fogja eredményezni. A legsúlyosabb beavatkozás a szülői felügyeleti jog megszüntetése, amelynek alapja lehet a szülő olyan felróható magatartása, amely a gyermek javát súlyosan sérti.
Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!
The post SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020 appeared first on Jogadó Blog.