A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. törvény tartalmazta azokat az eltérő rendelkezéseket, amelyek figyelembevételével kellett 2020. végéig a bányatörvényt (Bt.) és annak végrehajtási rendeletét (Bt. Vhr.) alkalmazni. A rendelkezések elsősorban a törvényben definiált építőipari nyers- és alapanyagok kutatását, bányászatát érintették.

Az eredetileg átmenetinek indult rendelkezések 2020. december 31-ével végül nem szűntek meg, hanem 2020. január 1-i hatállyal, némi pontosítással és kiegészítéssel beépítésre kerültek a Bt-be és a Bt. Vhr-be.

Így irányadó maradt az a szabályozás, mely szerint az építőipari nyers- és alapanyag kutatás csak előkutatás keretében végezhető, előzetes bejelentés alapján. Nem változott az építőipari nyers- és alapanyagok köre sem, de önálló fogalomként bekerült a Bt. fogalommeghatározásai közé.

Önálló fogalomként került meghatározásra az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyag is, melynek köre szintén változatlan a korábbi, átmenetinek indult rendelkezésekben foglaltakhoz képest.

Változatlanul megmaradt az építőipari nyers- és alapanyag vonatkozásában a magyar állam igénybejelentési joga, mind az előkutatás, mind a bányászati jog átruházása, mind pedig a bányatelekre vonatkozó bányabezárás vonatkozásában.

Szintén megmaradt a magyar állam elővásárlási joga azon ingatlanok tulajdonjogának átruházásakor, amelyek védettnek minősülnek a vonatkozásukban nyilvántartott ásványi nyersanyagok okán.

Az átmeneti rendelkezésekhez képest változást hozott viszont a magyar államot megillető előjogok gyakorlása kapcsán felmerült eljárásjogi kérdések szabályozása.

Erre azért is volt szükség, mert a bányafelügyeletet köti az Ákr. szerinti ügyintézési határidő, azt nem befolyásolta a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megkeresése és a részére nyilatkozattételre nyitva álló határidő sem, és ez eljárásjogi problémát okozott.

Szintén problémát okozott a gyakorlatban, hogy azokban az esetekben, ahol a magyar államot megillető jog érvényesítéséhez a nyilatkozattételen túl a jogátruházási megállapodás csatolása is szükséges, az eljárás egyrészt nem vette figyelembe az ennek megkötéséhez szükséges időtartamot, valamint azt sem, hogy az államnak automatikusan nem állnak rendelkezésre a bányászati joggal kapcsolatos alapvető adatok, dokumentumok sem.

Azt sem rendezte az átmeneti szabályozás, hogy hogyan alakul az eljárás akkor, ha a bányászati jog eredeti jogosultja nem hajlandó a magyar állammal a jogátruházási megállapodást megkötni.  

Mindezen problémakörök megoldására kerültek bele a Bt. vhr-be azok az új szabályok, amely szerint például a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerve nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb 30 napig az eljárás szünetel, vagy a magyar állam az igénybejelentéssel egyidejűleg az eljárás szünetelését kérheti, illetve bizonyos esetekben a bányafelügyelet az eljárást függőben tartja, továbbá a jogátruházási megállapodás létrehozására indult bírósági eljárás időtartamára a bányafelügyelet az eljárást felfüggeszti.

 A Bt. és Bt. vhr. 2021. január 1. napjától hatályba lépett módosítása kiterjedt még több olyan kérdéskörre is, amely már túlmutat a veszélyhelyzet megszűnését követő, bányászatot érintő átmeneti rendelkezéseken. Ezek a rendelkezések egy következő blogcikkben kerülnek összefoglalásra.