Az állami elővásárlási jog és a kisajátítást helyettesítő adásvétel viszonya – Dr. Zalavári György LL.M
Az állami elővásárlási jog és a kisajátítást helyettesítő adásvétel viszonya – Dr. Zalavári György LL.M
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) év eleji módosítása alapján, a szintén a törvényben (49. §) definiált építőipari nyers- és alapanyagokkal érintett bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogának átruházása esetén, a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
A 2021. január 1-jén hatályba lépett változás értelmében ezen elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a bányafelügyelet hivatalból keresi meg az illetékes ingatlanügyi hatóságot.
Adásvételi szerződés kötésére vonatkozó ajánlat elfogadása esetén a kapott ajánlatot, annak elfogadása előtt, a tulajdonos köteles teljes terjedelemben közölni a Magyar Állam nevében a tulajdonjogot gyakorló szervvel, amely jellemzően attól függően, hogy termőföldről van-e szó, a Nemzeti Földalap Központ vagy egyéb esetekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lehet. Amennyiben az állam elővásárlási jogát joghatályosan gyakorolja, úgy az adásvételi szerződés a tulajdonos és a Magyar Állam között jön létre.
A főszabálytól eltérő azonban a jogi megítélése annak, ha a kérdéses adásvételi jogügylet célja a bányatelekkel lefedett ingatlanon a bányászat területi igényének kisajátítást helyettesítő adásvétel útján történő biztosítása.
A Bt. 38. §-a, meghatározott feltételek fennállása esetén, lehetőséget biztosít a bányászati célú kisajátításra. Ilyen esetben a kisajátítást a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kérheti, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) rendelkezései szerint. A Kstv. a kisajátítás egyik feltételeként azt írja elő, hogy a bányavállalkozó az eljárás kezdeményezését megelőzően az érintett ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében tegyen legalább 30 napos ajánlati kötöttséggel ajánlatot.
Abban az esetben, ha a bányavállalkozó által tett ajánlatot az ingatlan tulajdonosa elfogadja, értelemszerűen nem szükséges kisajátítási eljárás kezdeményezése, helyette a felek között ún. kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés jön létre. Ebben az esetben, a Kstv. vonatkozó rendelkezése szerint, az ingatlant terhelő elővásárlási, visszavásárlási és vételi (opció) jog nem gyakorolható, függetlenül attól, hogy az jogszabályon vagy szerződésen alapul.
Összefoglalva tehát, jogértelmezésünk szerint kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés megkötése esetén a Bt. Magyar Állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy tekintettel a jogintézmény viszonylag friss voltára ezt a jogértelmezést a bírósági jogalkalmazás a gyakorlatban még nem erősítette meg.