Előző cikkünkben a bányászati jog átruházásával kapcsolatos egyes hatósági hozzájárulások közötti különbségeket boncolgattuk. Ezúttal a bányászati jog átruházása klasszikus esetének során irányadó, új szabályozási elemeket vesszük górcső alá.

A Bt. 2022. február 1-étől hatályos szabályozása értelmében megjelent egy gyökeresen új, a hatóság szempontjából széleskörű mérlegelésre lehetőséget nyújtó rendelkezés a 6. § (5) bekezdésében, amely szerint a hatóságnak az átruházás jóváhagyása körében a korábbiakhoz képest vizsgálnia kell az átvevő műszaki és pénzügyi alkalmasságát is. Az alkalmasság igazolása körében a 20/2022. ( I.31.) SZTFH rendelet  3. § (7) bekezdése tartalmazza az értelmező szabályokat.

A hivatkozott jogszabályhely értelmében az átvevőnek az alkalmassági feltételek körében igazolnia szükséges, hogy az általa foglalkoztatott, bányászatért felelős személyek a megfelelő szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával rendelkeznek, továbbá az átvevő rendelkezésér állnak a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek és a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi eszközökkel, vagy azokra vonatkozó használati jogosultsággal. A foglalkoztatásra, illetve tárgyi eszközökkel való rendelkezésre vonatkozó előírások a megfelelő személyi vagy tárgyi feltételekkel rendelkező vállalkozóval történő szerződéskötés útján is biztosíthatóak.

Ez ugyanakkor nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy a bányászathoz szükséges valamennyi engedélynek ne az átvevő vonatkozásában kelljen fennállnia, tekintettel a bányászati jog személyhez kötöttségére.

Az eddigi gyakorlathoz képest a fenti előírások alapján úgy tűnik, hogy a hatóság döntésének a megalapozása érdekében a jóváhagyási kérelem alaposabb előkészítése, illetve további mellékletekkel történő felszerelése lehet szükséges az átvevő részéről. A pénzügyi alkalmasság vonatkozásában sem a Bt. sem a SZTFH rendelet nem tartalmaz olyan általános rendelkezést, amelyből egyértelműen megállapítható lenne, mivel igazolható hitelt érdemlő módon a pénzügyi alkalmasság.

Ugyanez a jogszabályhely tartalmaz azonban még egy, ennél sokkal jelentősebb újdonságot is. A hatóságnak a műszaki és pénzügyi alkalmasságon túl azt is vizsgálnia kell, hogy az átvevő az egyéb bányászati joga/i gyakorlása során a tevékenységét milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte.

Ez a rendelkezés legalábbis részben, vélhetően kommunikációban oly gyakran hangoztatott indokolatlan területfoglalások kiküszöbölésének az egyik lehetséges eszközeként került be a Bt-be.

A Bt. 27. §-ának a legutóbbi módosításaiból, amelynek majd egy külön cikket kívánunk szentelni a gyakorlati tapasztalatok alapján, azt tűnik ki, hogy a bányászati jog haszonvételét átengedő állam részéről – egyébként megítélésem szerint alapvetően helyesen – megjelent az igény arra, hogy a bányászati jog gyakorlása egy tetszőlegesen gyakorolható jog helyett egyfajta kitermelés iránti elvárásnak való megfelelés, mint kötelezettség is legyen.

A SZTFH rendelet 3. § (6) d) pontja értelmében, ha az átvevő a jogosultságában álló bármely bányatelek (!) tekintetében a kérelem benyújtását megelőző három évben, legalább egy esetében a műszaki üzemi tervében engedélyezett kitermelési mennyiség legalább 50%-át tárgyévenként nem termelte ki, mérlegelés nélkül el kell utasítani a bányászati jog átruházása iránti kérelmet.

A bányászati jog felelős működtetése körében pedig az az irányadó szabály, hogy amennyiben a bányafelügyelet az átvevőt a kérelme benyújtását megelőzően, három éven belül, legalább két alkalommal szankcionálta, ugyancsak nem kaphat jóváhagyást az átruházásra. Mérlegelésnek ebben az esetben sincs helye, függetlenül attól, hogy milyen súlyú szabálysértést követett el és milyen szankcióval sújtották az átvevőt.

Az átruházás iránti kérelmet továbbra is a bányafelügyelet bírálja el, némileg változott azonban az eljárás rendje.

2022. augusztus 1-étől kezdődően a Bt. 6/A. §-a szerint az államnak minden, hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog ellenérték fejében történő átruházása során, elővásárlási joga áll fenn.

A korábbi szabályozáshoz képest a leglényegesebb két változás, hogy a jogosultság immár csak adásvétel esetén illeti meg az államot, továbbá jelentősen bővült az érintett ásványi nyersanyagok köre is, hiszen korábban az ún. elsőbbségi jog csupán az építőipari nyers- és alapanyagok tekintetében illette meg az államot.

A kérelem benyújtását megelőzően az átruházásra vonatkozó szerződést meg kell küldeni az MNV Zrt. részére, a korábbi 35 naphoz képest 60 napos határidővel. Kicsit értelemzavaró, hogy a (3) bekezdés szerint, ha a jogosult 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem gyakorolja az elővásárlási jogot, akkor be lehet nyújtani a kérelmet jóváhagyásra tekintve, hogy a (2) bekezdés szerint az államnak 60 napja van a válaszadásra.

Bár ezt külön nem hangsúlyozza a jogszabály, de a félreértések elkerülése érdekében továbbra is célszerű a bányászati jog gyakorlása vonatkozásában releváns tényeket rögzítő dokumentumokat, információkat az elővásárlási jog gyakorlásra vonatkozó megkeresés során a MNV Zrt. rendelkezésére bocsátani.

Az MNV Zrt. megkeresésének elmulasztása a kérelem automatikus elutasítását vonja maga után.

Összességében megállapítható, hogy mivel időközben a bányafelügyeleti eljárások határidejére is újra az Ákr. általános előírásai lettek irányadóak, maga az átruházás jóváhagyása iránti eljárás jelentősen hosszabb időt vesz igénybe. Az állami elővásárlási jog miatt maga a hatósági eljárás eleve 60 nap leteltét követően indul és az az Ákr. alapján 60 napig tart.

Ha a bányászati jog gyakorlása környezetvédelmi engedély köteles is egyben, és a felek megállapodtak a jogutódlásban, a bányászati jog átruházását követően a környezetvédelmi engedélyes személyében bekövetkező változás a hatóság jogértelmezése alapján környezetvédelmi engedély módosítás formájában, tehát újabb 105 napos eljárás eredményeként kerülhet megállapításra.

Felmerülhet kérdésként, hogy az átadó és átvevő megállapodását követő, fentiek szerint igen jelentős időszak alatt ki által és hogyan gyakorolható jogszerűen a bányászati jog főleg akkor, ha, amint azt a fentiek során ismertettük, ennyire jelentős szankciókkal is járhat a szabályok megsértése.

Amennyiben kerül sor a közeljövőben ilyen jogesetekre, és az lehetséges, természetesen tudósítani fogjuk a tisztelt olvasóinkat a hatósági és bírósági jogalkalmazási gyakorlat aktualitásairól.