A bányaszolgalmi jog ingatan-nyilvántartási bejegyzéséről – Dr. Jean Kornél

A bányaszolgalmi jog ingatan-nyilvántartási bejegyzéséről – Dr. Jean Kornél

2022. október 28.

A Bt. 38. § (4) bekezdése az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény üzemelésének az időtartamára lehetővé teszi a bányavállalkozó számára üzemeltetési szolgalmi jog, vagy ahogy a köznyelvben még inkább elterjedt, bányaszolgalmi jog létesítését, ahogy erről már korábbi cikkünkben is írtunk.

Csak emlékeztetőül, bár a kitermeléssel járó, külfejtéses bányászati tevékenység a felszíni ingatlan használatát nem korlátozza, hanem megszűnteti, a Bt., illetve a Ptk. nem zárja ki, hogy amennyiben az adott ingatlan tulajdonosa és a bányavállalkozó abban megállapodnak, hogy a bányászati célú igénybevétel jogalapját bányaszolgalmi jog megállapodás útján történő megalapítása útján teremtsék meg.

A bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése a tulajdonosváltozásból, az ingatlan tulajdonjogának esetleges kényszerű elvesztéséből (pl. hatósági árverés) eredő kockázatok kiküszöbölésének fontos eszköze a bányavállalkozó szempontjából.

Tekintve, hogy ebben az esetben a jogosultság nem a hatóság határozatán, hanem az érintett szerződő felek megállapodásán alapul, lényeges kérdés lehet, hogy a megállapodás érvényességén túl teljesüljenek mindazok az alakisági követelmények is, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés szempontjából elengedhetetlenek.

Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:  

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,

b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám)

d) a jog vagy tény pontos megjelölését,

e) a jogváltozás jogcímét,

f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő - feltétlen és visszavonhatatlan - nyilatkozatát,

g) a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

Az okirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje is, és az Inytv. részletesen tartalmazza az okirat aláírására vonatkozó további, különleges előírásokat is.

Amennyiben a bányaszolgalmi jog alapítása nem az érintett ingatlan teljes területét érinti, az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékával ellátott változási vázrajz is szükséges.

Nagyon lényeges, hogy eltérőan attól az esettől, amikor az üzemeltetési szolgalmi jogot, a tulajdonossal való megállapodás hiányában a hatóság határozata alapozza meg, a megállapodással létrejövő bányaszolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.