Jelenleg a Parlament honlapján, az Irományok között fellelhető az az energetikai tárgyú törvénymódosítás csomag (saláta tv.), amely jelentős részét a bányászattal kapcsolatos szabályok módosítása teszi ki.

A teljesség igénye nélkül, megkíséreljük az olvasók számára összefoglalni, hogy bányászati szempontból milyen jelentős változások várhatóak részben a törvény – információink szerint – mai napon történő elfogadásával, illetve a törvénymódosítás alapján az év elejére várható elnöki rendeletekkel kapcsolatosan.

Az egyik lényeges változás, hogy január elsejétől már nem csak a tulajdonos hozzájárulása esetén lehet majd előkutatást végezni, hanem abban az esetben is, ha a kutatást végezni kívánó elhelyezési szolgalmi jogot alapít akár hatósági, bírósági eljárás során a tevékenységgel érintett ingatlanon.

Az előkutatás maximális időtartama legfeljebb 18 hónapban kerül meghatározásra.

A bányászati jog átruházásának hatósági jóváhagyásával kapcsolatos szabályai is részletesebbé válnak. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a rendelete fogja azokat a részletszabályokat tartalmazni, amelyek a bányafelügyelet mérlegelési jogköre gyakorlása során a keretrendszert alkotják majd a jövőben. Nem csak a bányavállalkozó szakmai, műszaki alkalmassága, hanem a múltban, egyéb bányászati joga gyakorlása során tanúsított magatartása is szempont lehet majd a mérlegelés során.

Pontosításra kerülnek a pályázati úton megszerezhető bányászati jogok esetében a tevékenység gyakorlására nyitva álló határidőre vonatkozó szabályok is. Ennek körében külön említést érdemel, hogy építőipari nyers- és alapanyagra vonatkozó, még nem gyakorolt bányászati jog megszerzése esetén az üzemszerű kitermelés megkezdésére nyitva álló 2 éves határidő nem lesz meghosszabbítható.

A bányatelkek törlése során, függetlenül attól, hogy arra kérelemre vagy hivatalból kerül sor, a Magyar Államot igénybejelentési jog illeti meg. A törvényszövegből arra lehet következtetni, hogy ennek során a bányászati jogot az állam ellenérték nélkül szerezheti meg.

Az elmúlt másfél év bányászattal kapcsolatos jogszabály-termésével kapcsolatban általában elmondható, hogy a bányászati jog gyakorlásával kapcsolatos előírások folyamatosan szigorodnak. Az állam, a tulajdonát képező ásványi nyersanyagok kitermelésével kapcsolatban ezeken a jogszabályokon keresztül fokozódó elvárásokat támaszt a bányavállalkozókkal szemben, elkerülendő például a közelmúltban kialakult építőipari alapanyagár drágulást, vagy éppen termékhiány kialakulását.

Az elfogadás alatt álló törvénymódosítás tervezete esetében sincs ez másként. Ez részben abban jelenik meg, hogy e jelentősebb ásványvagyonnal (5 Mm³) rendelkező és így az alapanyag piacra nagyobb hatással bíró bányákra eltérő, szigorúbb szabályokat állapít meg általában és bizonyos kiemelt esetekben egyaránt.

Általában azért, mert 2022. január 1-től ezeknek a bányáknak az esetében kitermelési minimum mennyiséget is be kell tervezni a műszaki üzemi tervbe, amely teljesülését ráadásul, szintén elnöki rendeletben írt részletszabályok alapján, a hatóság folyamatosan ellenőrizni is fogja, a műszaki üzemi tervek felülvizsgálata keretében.

Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó helyzetben az új hatóság elnöke átmeneti jelleggel, fő szabály szerint egy évre, rendeletben olyan szabályokat vezethet be, amelyek alkalmasak lehetnek a nemzetgazdasági szempontból hátrányos helyzet orvosolására. A teljesség igénye nélkül a nagyobb bányák esetében kitermelési minimumot írhat elő a rendelet, továbbá meghatározhatja akár a kitermelés ütemezését, az üzemszerű kitermelés mértékét, stb.

Ezek a törvénytervezet alapján még csak lehetőségek, ugyanakkor bizonyára érdemes lesz nyomon követni az új hivatal jogalkotói tevékenységét a következő hónapokban, mert a keretszabályok a valódi jelentőségüket a végrehajtási szabályok megalkotásával fogják elnyerni.

A törvénytervezet tartalmazza azokat a rendeletalkotási jogköröket, amelyek az új hatóság elnökét meg fogják illetni, és amely szabályok a tervezet szerint adott esetben akár a Bt-ben írt szabályok felülírását is eredményezhetik majd.

Mindannyian emlékszünk még bizonyára a 405/2021. (VII.08.) Korm. rendelettel bevezetett kiegészítő bányajáradék jogintézményére, amely a bevezetésekor átmeneti szabályként debütált és nem kis felzúdulást okozott a piacon.

A törvénytervezet egyik fontos rendelkezése, amely gyakorlatilag ugyanannak az alanyi körnek a számára törvényi szintre emeli a kiegészítő bányajáradék fizetés lehetőségét. Ennek a mértékét az új hatóság elnökének a rendelete határozhatja meg, akkor, ha piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot áll fenn.

Ez utóbbi fogalmat a Bt. úgy kívánja meghatározni, mely szerint piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot az építőipari nyers- és alapanyagok kínálatának és keresletének – az építőipari nyers- és alapanyagok statisztikai adattal alátámasztott árát figyelembe vevő – változása következtében kialakult olyan piaci helyzet, amely a stratégia felhasználónak minősülő gazdasági ágazatok, illetve a nemzetgazdaság ásványi nyersanyag-ellátásának a biztonságát veszélyezteti.

Végezetül azzal zárnánk az elfogadás alatt álló törvénymódosítás javaslat összefoglalását, hogy az abban foglaltak alapján kijelenthető, a bányászati jog gyakorlása az eddigieknél jóval felelősségteljesebb hozzáállást fog megkívánni a piaci szereplőktől ásványvagyon-gazdálkodási és nemzetgazdasági szempontból. Ugyanakkor komoly felelősség hárul a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára is mind a Bt. végrehajtásával kapcsolatos rendeletek megalkotása, mind pedig a jogalkalmazás során is, hiszen nagyon jelentős jogkört és mozgásteret kíván biztosítani a jogalkotó ennek a hatóságnak.