A fenti tárgyban 3023. IX.22-i hatállyal új veszélyhelyzeti jogszabály lépett hatályba, amely száma 432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet.

Bár nem kifejezetten bányászati tevékenységre vonatkozik, ugyanakkor ilyen jellegű tevékenység végzése esetében sem kizárt az alkalmazhatósága. Az új jogintézmény súlyára tekintettel ezért célszerűnek ítéltük a bányajogi blogon történő ismertetését a bányavállalkozókkal.

A rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendeletre történi hivatkozással egy új jogintézményt vezet be a hazai jogrendszerbe, környezetvédelmi ügyekben.

A veszélyhelyzet ideje alatt, a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel, a környezetvédelmi jogszabályok előírásainak a megsértése esetén a jogsértés megszüntetése érdekében – a megfelelő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával járó - határozathozatal helyett ún. környezetvédelmi hatósági szerződést köthet.

Ez egy speciális szerződés, amely kötelező tartalmi elemeit a kormányrendelet határozza meg.

Nevezetesen, a szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a hatóság által kiadott engedély előírásaival.

Olvasatunkban a szerződés azon az áron teszi lehetővé a bírság, illetve egyéb hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának az elkerülését, hogy az ügyfélnek azt kell vállalnia, hogy kifejezetten a hatóság által kívánt módon hozza összhangba a tevékenységét az engedélyében és a jogszabályi előírásokban foglaltakkal.

Bár ezt konkrétan nem tartalmazza a rendelet, de vélhetően a jogsértő állapot fennmaradása valamilyen környezeti elem állapotát hátrányosan befolyásolhatja és ezeknek a következmények a minél hatékonyabb és eredményesebb elhárítása lehet a cél.

Lényeges kiemelni a rövid rendelet előírásai alapján, hogy ez egy lehetőség, de nem kötelezettség, sem az ügyfél, sem a hatóság számára.

A rendelet további rendelkezéseiben azt részletezi, hogy mely hátrányos jogkövetkezményeknek (pl. tevékenységtől eltiltás, korlátozás, etc.) nincs helye a hatósággal környezetvédelmi hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben, értelemszerűen az abban meghatározott teljesítési határidőn belül azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére sor került.

A rendelet külön érdekessége, hogy a hatálybalépésekor (2023.IX.22.) már megvalósult jogsértés megszüntetése érdekében is alkalmazni lehet.