A termőföld minőség és a külszíni bányászati tevékenység jogalkotási anomáliái – Dr. Jean Kornél

A termőföld minőség és a külszíni bányászati tevékenység jogalkotási anomáliái – Dr. Jean Kornél

2017. október 17.

A termőföld védelméről szóló törvény értelmében bányászati célra (cél-kitermelő hely és külszíni bányászat) kizárólag a kivonással érintett település közigazgatási területéhez tartozó termőföldek minőségéhez képest az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető. Ugyanakkor a bányatelek fektetése során egyáltalán nem kizárt, hogy az átlagos, vagy annál jobb minőségű termőföldre kerül lefektetésre a bányatelek.

Hogyan oldható fel a gyakorlatban a fenti, jogalkotási anomália?

A más célú igénybe vétellel kapcsolatos általános szabályok értelmében termőföldet más célra csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségűtermőföld igénybevételével lehet felhasználni.

Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.

bányaüzem és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítmény helyhez kötött igénybevételnek minősül a törvény értelmében.

A külszíni bányászat céljára történő más célú hasznosítás speciális szabályai körében ehhez képest a jogalkotó kifejezetten azt írja elő, hogy ilyen célból kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető.

Az egyértelmű jogalkotási anomália gyakorlatban kétféle módon kerülhet feloldásra.

Tekintve, hogy a bányatelek fektetése során az ingatlanügyi hatóság nem emelt kifogást, utóbb a termőföld védelméről szóló törvény általános rendelkezéseire hivatkozással engedélyezheti a külszíni bányászati tevékenység végzése érdekében a más célú hasznosítást tekintve, hogy az ásványi nyersanyag előfordulása földrajzilag helyhez kötött és a bányatelek jogi határai jelölik ki ezen belül azt a téridomot, amelyen belül a bányavállalkozó a tevékenysége végzésére jogosult.

A másik, jogalkalmazásban nem ismeretlen, ám bányászati szempontból nem feltétlenül indokolható és költséghatékony megoldás, hogy az ingatlanügyi hatóság a bányatelek határain belül időrendben előbb a gyengébb, majd a jobb minőségű termőföldek bányászati célú hasznosítását engedélyezi.

Amennyiben az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás iránti kérelmet a bányatelek lefektetését követően a termőföld védelméről szóló törvény bányászattal kapcsolatos, speciális szabályára hivatkozással utasítja el, úgy a bányavállalkozó kártalanításának van helye, ahogy ezt egy másik blog cikkünkben már részletesen körüljártuk.