Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény osztálybasorozással kapcsolatos módosítása – Dr. Jean Kornél
Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény osztálybasorozással kapcsolatos módosítása – Dr. Jean Kornél
A termőföld védelmi törvényt 2023.VII.1-től kezdődő hatállyal úgy módosította a jogalkotó, hogy „Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben kerülhet sor.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha csak nem nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítása érdekében vált szükségessé a más célú hasznosítás, gyakorlatilag 5 évre ellehetetlenítette a jogszabály nem csak a tulajdonos, hanem bármely igénybevevő számára a kivonás engedélyeztetését.
A jogszabály módosítás indokolása szerint a visszaélésszerű gyakorlat megszűntetése érdekében született meg ez a jogszabály módosítás, ugyanakkor sajnos nem vette figyelembe a jogalkotó, hogy ezzel a kiemelt beruházások kivételével gyakorlatilag ellehetetlenítette – többek között – a kisajátítás lehetőségét is.
A jogszabály ugyanis nem tett és egyébként ma sem tesz különbséget az szerint, hogy az osztálybasorozást kezdeményező tulajdonos, vagy más, adott esetben a kisajátítást kérő kéri-e a más célú hasznosítás engedélyezését.
Vélhetően a jogalkotó is felismerhette, hogy az elérni kívánt hatás tekintetében nem pont azt váltotta ki a jogszabály módosítás, ami az eredeti szándék volt, ezért viszonylag hamar korrigálni is törekedett ezt a szabályozási elemet.
A 2024. I.1-vel lépett hatályba az a változás, amely értelmében a kivételek köre jelentősen bővült. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokhoz képest a lényegesen tágabb kategóriának minősülő, Tfvt. szerinti helyhez kötött más célú hasznosításnak minősülő igénybevétel szándéka esetén nem kell alkalmazni a tiltó rendelkezést.
A bányászat vonatkozásában ennek azért van különös jelentősége, mert a Tfvt. 11. §-a külön nevesíti a helyhez kötött beruházások körében a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt.
Arra azért érdemes e helyen felhívni a figyelmet, hogy a Tfvt. tavaly hatályba lépett egyik legjelentősebb változása amúgy éppen az volt, hogy a helyhez kötött igénybevételek tekintetében jelentősebb szigorodtak azok a feltételek, amely esetben engedélyezhető a más célú hasznosítás, így érdemes a más célú hasznosítás benyújtását megelőzően elmélyedni a Tvft. hatályos rendelkezéseiben. A korábban alkalmazott forma kérelmek már nem elégségesek a jóváhagyó határozathoz.