A Bt. 2022. február 1-tól hatályos módosítása során került be a szabályozásba az az alapvető elem, hogy a világörökségi területen lévő bányatelkeken található ásványi nyersanyag kitermelésére a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében különös szabályok vonatkozhatnak.

Ezzel összefüggésben az SZTFH elnökének a hatáskörébe sorolta a jogalkotó a világörökségi területen a világörökségről szóló törvénnyel összhangban az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételei meghatározását. 

Alapvető szabály, hogy a rendelet hatályba lépését követően a bányafelügyelet az érintett bányatelek esetében a SZTFH rendeletnek való megfelelést a mindenkori kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása, vagy módosítása során vizsgálja.

A SZTFH az érvényes kitermelési műszaki üzemi terveket hivatalból vizsgálja felül, és amennyiben nem felel meg az 5/2023. (II. 28.) SZTFH rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv „ésszerű határidővel történő” módosításának kezdeményezésére.

A határidő elmulasztásának súlyos jogkövetkezménye van, ugyanis a bányafelügyelet a kitermelést mérlegelés nélkül köteles megtiltani.

Ugyanez a jogkövetkezmény akkor is, ha a bányavállalkozó által a fentiek szerint benyújtott kérelmet elutasítja.

A kitermelési és tájrendezési feltételek körében az új rendelet a világörökségi területen működő bányák esetében az alábbi lényeges rendelkezéseket tartalmazza:

1. A külszíni művelésű bányában az ásványi nyersanyag jövesztése elsődlegesen kézi vagy gépi módszerrel történhet.

2. Robbantással történő kőzetjövesztés engedélyezése esetén a bányaüzemben robbantást egy robbantási helyszínen és havi egy alkalommal lehet végezni.

3. Ha a robbantás következményként biztonságellenes állapot marad vissza, akár egy hónapon belül újabb robbantás is végrehajtható, de csak a SZTFH engedélyével.

4. A robbantás hatásterületén zaj- és vibrációméréseket kell végezni és azok eredményét a SZTFH részére utólag be kell nyújtani.

5. A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a haszonanyagok helyben végzett készletezése és az bányászati tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése a bányatelken belül vagy a világörökségi területen kívül végezhető.

6. A bányatelken kívül új szállítószalag létesítése tilos.

7. A kitermelési, valamint ezen belül különösen a robbantási tevékenységet, továbbá a kitermelt nyersanyag elszállítását úgy kell kialakítani és szervezni, hogy a kiporzás, a hanghatás, valamint a rezgéskeltés hatása a lehető legkisebb legyen.

8. A bányavállalkozó részére kitermelési műszaki üzemi terv akkor hagyható jóvá, ha a tájrendezési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz, és a kérelem benyújtásakor esedékes tájrendezési kötelezettségét teljesítette.

A már meglévő világörökségi területen található, jelenleg is üzemelő bányák esetében az érintett bányavállalkozóknak a hatályos műszaki üzemi tervüket felül kell vizsgálniuk és szükség esetén annak módosítását olyan módon kell kezdeményezni a SZTFH-nál, hogy a hatályos műszaki üzemi terv legkésőbb 2023. május 14-ig már meg kell, hogy feleljen a rendelet követelményeinek. Ennek hiányában a kitermelés már csak a módosított műszaki üzemi terv véglegessé válását követően lesz folytatható szabályosan.

Amennyiben utóbb válik a bánya területe világörökségi terület részévé, úgy a műszaki üzemi terv módosítás kezdeményezése során arra célszerű figyelemmel lenni, hogy a világörökségi területté nyilvánításától számított 60. nap nem a kezdeményezés véghatárideje, hanem már a követelmények teljesítésével kapcsolatos határidő.

A rendelet fontos jogvesztő határidőket állapít meg, nevezetesen ha a bányavállalkozó 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezik jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel, hatályos környezetvédelmi (működési) engedéllyel vagy hatályos egységes környezethasználati engedéllyel, részére kitermelési műszaki üzemi terv nem hagyható jóvá. Ebbe a határidőbe a hatósági és jogorvoslati határidők értelemszerűen nem számítanak bele.

A Bt. kitermelés szünetelésével kapcsolatos, 30. §-ában szabályozott alapvető rendelkezésekhez képest a rendelet 3. § (2) bekezdése jelentős korlátozást tartalmaz, amennyiben a szünetelés időtartama gyakorlatilag nem haladhatja meg a 18 hónapot világörökségi helyszínnel érintett bánya esetében.

A rendelet úgy rendelkezik ugyanis, hogy 18 hónapot meghaladó, engedélyezett (!) szünetelés esetében gyakorlatilag már csak a bánya bezárására vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv terjeszthető elő, kivéve, ha a bányavállalkozó igazolja, hogy az ásványi nyersanyag kitermelése nemzetgazdasági érdekből szükséges.

Érdekes kérdés, hogy ezt mivel lehet hitelt érdemlő módon igazolni, különös tekintettel arra, hogy a természeti erőforrások kiaknázása értelmezésünk szerint eleve nemzetgazdasági érdek. Vélhetően a kiemelt nemzetgazdasági érdekre gondolhatott itt a jogalkotó, erre a hatályos jogszabályok jelenleg nem adnak egyértelmű választ.

A bánya bezárása világörökségi területen azért különösen súlyos következmény, mivel a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló  2018. évi CXXXIX. törvény értelmében a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén új külfejtéses művelésű bányatelek nem fektethető és a felszíni tájsebeket rendezni kell.