A külfejtéses bányászati tevékenység végzésének része a kutatás, amely célja a későbbi bányatelek fektetés érdekében olyan területek földtani kutatása, amelyekről még senki nem rendelkezik a szükséges információkkal.
A Bt. 22. § (7) bekezdése értelmében 2012. december 31. óta a kutatási engedélyesnek lehetősége van olyan ásványi nyersanyagra is kezdeményezni a kutatási engedélyének a... »
Bányajog blog
Cikkek
A Bányajog Blog a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blog oldala a hazai felszíni és fúrólyukas bányászat területén dolgozó szakemberek, bányavállalkozók számára. Elsősorban közigazgatási és jogi szempontból mutatunk be aktuális és örökzöld bányászati, energetikai, valamint egyéb kapcsolódó témákat, szakmai érdekességeket, hasznos gyakorlati tudnivalókat, aktualitásokat és várható változásokat.
Hasznos böngészést és jó szerencsét kívánunk!
2021. március 05.
A szigorú szabályozás és a járványügyi helyzet okozta nehézségek ellenére még működő bányák egyre nehezebben tudják ellátni az építőipari beruházásokat elegendő nyersanyaggal, mely napjainkra már az építőipari nyers- és alapanyagok árának drasztikus megemelkedéséhez és hiányához vezetett. Ezért a nemzetgazdaság működőképességének megőrzése érdekében szükségessé vált az építőipari nyers- és... »
2021. január 18.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. törvény tartalmazta azokat az eltérő rendelkezéseket, amelyek figyelembevételével kellett 2020. végéig a bányatörvényt (Bt.) és annak végrehajtási rendeletét (Bt. Vhr.) alkalmazni. A rendelkezések elsősorban a törvényben definiált építőipari nyers- és alapanyagok kutatását, bányászatát érintették.
Az... »
2020. november 16.
A napokban került előterjesztésre T/13646 szám alatt többek között a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) módosítására vonatkozó jogszabály tervezet, amelynek két tervezett rendelkezésével kapcsolatban szeretnénk néhány lehetséges anomáliára felhívni a törvényhozó és a bányásztársadalom szíves figyelmét:
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és... »
2020. november 04.
A bánya veszélyes üzemnek, a bányászati tevékenység fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység – azaz a bányászati tevékenység – körén kívül esik.
A... »
2020. szeptember 02.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Miniszterelnökség és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat képviselői részvételével, a Magyar Bányászati Szövetség szervezésében került sor augusztusban arra a kerekasztalbeszélgetésre, ahol az építőipar alapanyag-ellátását biztosító iparági szereplők értesülhettek a várható jogszabályi változásokról, illetve az azokat megalapozó koncepcionális... »
2020. május 28.
A 120. Magyar Közlönyben az abban definiált építőipari nyers- és alapanyag bányászati tevékenységet érintő, a megszokott működési szabályokat jelentősen felülíró rendelet jelent meg.
A teljesség igénye nélkül szeretnénk kiemelni néhány lényegesnek tűnő rendelkezést és megosztanánk a kedves olvasóval néhány szakmai szempontból indokoltnak tűnő, a rendelettel kapcsolatos kérdést, észrevételt is... »
2020. május 18.
Aktuális cikkünkben amellett, hogy a kisajátítási határozat alapján esedékes lényegesebb teendőket is számba vesszük egy, a birtokbavétellel kapcsolatos, a bányavállalkozások számára különösen fontos szabályra és az alkalmazással kapcsolatos anomáliára is fel kívánjuk hívni a figyelmet.
A bányászati célra történő kisajátításról szóló közigazgatási határozat alapján a hatóság által... »
2020. május 12.
A 2018. január 1. napjától hatályba lépett, általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban. Ákr.) egyik alapelve a hatékonyság elve. A hatékonyság a közigazgatási ügyekben nem csak abban nyilvánul meg, hogy a hatósági eljárások során a hatóságnak törekednie kell arra, hogy az eljárás a legkevesebb költséget okozva és a fejlett technológiát alkalmazva a lehető... »
2020. május 12.
A külfejtéses bányászati tevékenység végzése során gyakori élethelyzet, amikor a bányavállalkozó bányászati tevékenységet szeretne végezni egy olyan bányatelekkel fedett termőföldön, amelynek a tulajdonjogát 2013-t követően, az új Földforgalmi törvény hatálya alatt szerezte meg annak tulajdonosa.
Ennek azért van jelentősége, mert a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi... »
2020. január 27.
Alapvetésnek tekinthető, hogy a bányaüzembe az oda beosztottak és munkát végzők, valamint a bányafelügyelet ellenőrzésre jogosult személyei kivételével kísérő nélkül belépni és ott tartózkodni tilos. Szintén lényeges előírás, hogy a bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni.
Gyakran előfordul azonban, hogy a bányatelek bányavállalkozó által nem művelt és... »
2020. január 27.
A bányavállalkozó a kutatási zárójelentés végleges elfogadásától számított 5 hónapig kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy a megkutatott területen bányatelek megállapítását kezdeményezze az illetékes bányafelügyeletnél. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a kizárólagos jog megszűnik, ezért érdemes odafigyelni a betartására.
A határidő számítására az általános közigazgatási... »
2019. november 14.
A már végleges bányafelügyeleti határozattal megállapított bányatelek utólagos megosztása esetén a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) vonatkozó rendelkezése szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a bányatelek megosztása során olyan önálló bányatelkek jönnek létre, amelyek területére a... »
2019. október 07.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) lehetővé teszi a bányavállalkozó számára, hogy a kitermelési tevékenységét szüneteltesse. A kitermelés a jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt legfeljebb 12 hónapig a bányafelügyelet külön engedélye nélkül szüneteltethető, viszont a 12 hónapot meghaladó szüneteltetéshez már bányafelügyelet által jóváhagyott szüneteltetési műszaki... »
2019. augusztus 05.
A külfejtéses bányászati tevékenység egyik jellegzetessége, hogy az jellemzően külterületen, termőföld igénybevételével valósul meg, akkora területi igénybevétellel, amely szinte minden esetben szükségessé teszi talajvédelmi terv készítését.
Ugyancsak a külfejtéses bányászati tevékenység egyik sajátossága az is, hogy jellemzően a lefedést és kitermelést megelőzően nyilvántartott eredeti... »
Hasznos linkek
- www.asvanykincs.hu
Az oldal elsősorban a hazai bányászat és ásványvagyon gazdálkodás aktuális híreiről tudósít az érdeklődőknek.
