Bányajog blog

Cikkek

A Bányajog Blog a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blog oldala a hazai felszíni és fúrólyukas bányászat területén dolgozó szakemberek, bányavállalkozók számára. Elsősorban közigazgatási és jogi szempontból mutatunk be aktuális és örökzöld bányászati, energetikai, valamint egyéb kapcsolódó témákat, szakmai érdekességeket, hasznos gyakorlati tudnivalókat, aktualitásokat és várható változásokat.

Hasznos böngészést és jó szerencsét kívánunk!

2018. május 10.
A Magyar Bányászati Szövetség Elnöksége 2018. május 3-án tartotta meg az évi rendes közgyűlést megelőző, Felügyelőbizottsági üléssel is kibővített elnökségi ülését. A hivatalos napirend kiegészítéseként Zelei Gábor elnök úr a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat feladatairól és projektjeiről tartott egy részletes beszámolót a megjelentek részére. A hatósági rendszer tavalyi évi... »

2018. április 17.
A közhiedelemmel ellentétben a KBBSZ-ben foglalt, illetve az alapján a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányavállalkozó részére előírt bányabiztonsági szabályok betartásáért nem csak a bányavállalkozó, hanem a szabályokat megsértő elkövető is felelősségre vonható. A Bt. 41. § (3) bekezdés b) pontja szerint szabálytalanul folytatja a tevékenységét és éppen ezért bírsággal és egyéb... »

2018. február 14.
Bár az innováció, mint tevékenység az ősidők óta az emberiség mindennapjainak szerves része, mára a gazdasági folyamatok megkerülhetetlen elemévé, így jövőnk zálogává nőtte ki magát. Az innováció kulcsfogalomként jelenik meg többek között az Európai Unió stratégiai dokumentumaiban és támogatási program struktúrájában is, valamint az Európai Bizottság évente állítja össze az ún. Európai... »

2018. január 19.
Ha a bánya üzemeltetéséhez, mint környezethasználathoz a bánya típusához, területéhez képest környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi működési engedély (együtt: környezetvédelmi engedély) is szükséges, a műszaki üzemi terv akkor hagyható jóvá, ha a bányavállalkozó rendelkezik ezzel a környezetvédelmi engedéllyel. De mi van, ha a bányának nincs... »

2017. december 15.
Már 2016. június 16-án, a Kasó Attila miniszteri biztos részvételével zajló konferencián és kerekasztal beszélgetésen megfogalmazódott a szakemberek számára az ásványi anyagok mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségének a jelentősége. Csak, hogy egy szemléletes példát említsünk az ott elhangzottak közül, "a hazai termőföldekre évente 1 - 1,5 millió tonna mészkő- és dolomitőrlemény... »

2017. december 01.
Egy korábbi bejegyzésünkben már ismertettük, hogy a bányavállalkozók a kisajátítás intézményével is biztosíthatják a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használatát. Emellett már arról is esett szó, hogy a bányászati tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok attól függően teszik lehetővé bányaszolgalmi jog alapítását, vagy kisajátítás kezdeményezését, hogy az érintett... »

2017. november 17.
Mindannyiunk számára ismert, hogy a 2014-ben hatályba lépett Földforgalmi törvény és egyéb, kapcsolódó jogszabályok jelentős mértékben megszigorították a termőföldszerzés lehetőségét Magyarországon. A korábbi gyakorlat szerint a külszíni bányavállalkozások a bányászatuk területi igényét jellemzően a bányatelekkel lefedett, zömében termőföldek tulajdonjogának a megszerzésével biztosították.... »

2017. október 17.
A termőföld védelméről szóló törvény értelmében bányászati célra (cél-kitermelő hely és külszíni bányászat) kizárólag a kivonással érintett település közigazgatási területéhez tartozó termőföldek minőségéhez képest az átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető. Ugyanakkor a bányatelek fektetése során egyáltalán nem kizárt, hogy az átlagos, vagy annál jobb... »

2017. szeptember 29.
Bár kétségtelen, hogy nem tekinthető bányászati alaptevékenységnek, a bányászati hulladék kezelésére vonatkozó, sokszor "nemszeretem" előírások megszegése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése során keletkező hulladékok kezelése bányászati tevékenységnek minősül. Bányászati hulladékkezelésnek minősül az ásványi nyersanyagok bányászata... »

2017. szeptember 29.
Aligha van olyan bányavállalkozó, aki a bányászati tevékenysége során ne okozott volna a tevékenysége végzése során kisebb-nagyobb bányakárt, illetve nem merültek volna fel vele szemben ilyen jellegű kárigények. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bányakár elkerülhetetlen, de a bányakár jogi jellegéből adódóan arról sincsen szó, hogy a bányavállalkozó - okvetlenül - jogsértő módon... »

2017. szeptember 29.
Az ásványi nyersanyagok elsősorban külszíni bányászata, előkészítése nagy mennyiségű meddő, ill. hulladék keletkezésével és a környezetbe való nagymértékű beavatkozással jár. Ezek a tényezők arra ösztönzik a népességet, hogy a bányászati tevékenységet környezetbarát módon, a nyersanyagok hasznosítását takarékosabban valósítsák meg. Ennek része a bányameddő, mint másodlagos nyersanyag szélesebb... »

2017. szeptember 28.
A bányászati jog forgalomképes, vagyoni értékű jog, és mint ilyen, átruházható. A jogosultság átruházásához azonban a bányafelügyelet jóváhagyása is szükséges. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) rendelkezése szerint a bányafelügyelet az átruházás tényét hagyja jóvá, amely a gyakorlatban felvetheti annak a kérdését is, hogy vajon elválhat-e egymástól a hatósági jóváhagyás és a... »

2017. szeptember 27.
A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez, autópályák, autóutak építéséhez elengedhetetlen a megfelelő ásványi nyersanyag. Az utak építéséhez szükséges ásványi nyersagyagot sok esetben az út nyomvonalától messze kellett beszerezni, ami a magas szállítási költségekre és az időbeni elhúzódásra tekintettel igencsak megdrágíthatta a beruházást. A jogalkotó felismerve a fenti problémát, annak... »

2017. szeptember 25.
Legutóbbi bejegyzésünkben arra adtunk választ, hogy mit jelent a célkitermelőhely fogalma, mikor lehet célkitermelőhelyet létesíteni. Kifejtettük, hogy egy olyan, a gyorsforgalmi út meghatározott távolságában létesített, célhoz kötött bánya, ahonnan kizárólag az útépítéshez szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése történik. A célkitermelőhely létesítése azonban egy bonyolultabb... »

2017. szeptember 22.
A külszíni bányák kitermelési ciklusának befejezését követően a bányavállalkozó a bányászattal érintett külszíni terület legalább természeti környezetbe illő kialakítására köteles (tájrendezési kötelezettség).  Ennek a - gyakorlatban szinte kizárólag fizikai rekultivációval járó - "minimális" tájrendezésnek az indokoltságát az adja, hogy a kitermelt ásványvagyon olyan mértékű mennyiségi... »