Bányajog blog

Cikkek

A Bányajog Blog a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blog oldala a hazai felszíni és fúrólyukas bányászat területén dolgozó szakemberek, bányavállalkozók számára. Elsősorban közigazgatási és jogi szempontból mutatunk be aktuális és örökzöld bányászati, energetikai, valamint egyéb kapcsolódó témákat, szakmai érdekességeket, hasznos gyakorlati tudnivalókat, aktualitásokat és várható változásokat.

Hasznos böngészést és jó szerencsét kívánunk!

2017. szeptember 29.
Bár kétségtelen, hogy nem tekinthető bányászati alaptevékenységnek, a bányászati hulladék kezelésére vonatkozó, sokszor "nemszeretem" előírások megszegése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése során keletkező hulladékok kezelése bányászati tevékenységnek minősül. Bányászati hulladékkezelésnek minősül az ásványi nyersanyagok bányászata... »

2017. szeptember 29.
Aligha van olyan bányavállalkozó, aki a bányászati tevékenysége során ne okozott volna a tevékenysége végzése során kisebb-nagyobb bányakárt, illetve nem merültek volna fel vele szemben ilyen jellegű kárigények. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bányakár elkerülhetetlen, de a bányakár jogi jellegéből adódóan arról sincsen szó, hogy a bányavállalkozó - okvetlenül - jogsértő módon... »

2017. szeptember 28.
A bányászati jog forgalomképes, vagyoni értékű jog, és mint ilyen, átruházható. A jogosultság átruházásához azonban a bányafelügyelet jóváhagyása is szükséges. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) rendelkezése szerint a bányafelügyelet az átruházás tényét hagyja jóvá, amely a gyakorlatban felvetheti annak a kérdését is, hogy vajon elválhat-e egymástól a hatósági jóváhagyás és a... »

2017. szeptember 27.
A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez, autópályák, autóutak építéséhez elengedhetetlen a megfelelő ásványi nyersanyag. Az utak építéséhez szükséges ásványi nyersagyagot sok esetben az út nyomvonalától messze kellett beszerezni, ami a magas szállítási költségekre és az időbeni elhúzódásra tekintettel igencsak megdrágíthatta a beruházást. A jogalkotó felismerve a fenti problémát, annak... »

2017. szeptember 25.
Legutóbbi bejegyzésünkben arra adtunk választ, hogy mit jelent a célkitermelőhely fogalma, mikor lehet célkitermelőhelyet létesíteni. Kifejtettük, hogy egy olyan, a gyorsforgalmi út meghatározott távolságában létesített, célhoz kötött bánya, ahonnan kizárólag az útépítéshez szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése történik. A célkitermelőhely létesítése azonban egy bonyolultabb... »

2017. szeptember 22.
A külszíni bányák kitermelési ciklusának befejezését követően a bányavállalkozó a bányászattal érintett külszíni terület legalább természeti környezetbe illő kialakítására köteles (tájrendezési kötelezettség).  Ennek a - gyakorlatban szinte kizárólag fizikai rekultivációval járó - "minimális" tájrendezésnek az indokoltságát az adja, hogy a kitermelt ásványvagyon olyan mértékű mennyiségi... »

2017. szeptember 20.
Különösen több évtizede üzemelő külszíni bányák esetében gyakran előforduló probléma, hogy a bányatérkép készítése, a bánya egyéb okból történő felmérése vagy éppen a földhivatal ellenőrzése során kiderül, a bányavállalkozó vagy annak jogelődje olyan területen is bányászati tevékenységet végzett, amely tekintetében nem rendelkezett az ehhez szükséges engedélyekkel. Ez a helyzet többféle... »