A digitális marketing egyik leghatékonyabb eszköze a vásárlói visszajelzések becsatornázása az érdeklődők részére, hiszen az elégedett vásárlók ajánlása olyan bizalom kialakítására alkalmas, amelyre semmilyen más reklámeszköz nem képes. Ennek lehetőségét felismerve a digitális térben a vállalkozások már nem csupán a közösségimédia-platformjaikon, hanem egyre inkább saját honlapjaikon is lehetővé teszik a kommentelés lehetőségét a vásárlók számára.
Mivel jól tudjuk, „ahol fával dolgoznak, ott hullik a forgács”, természetesen a hozzászólás lehetősége elkerülhetetlenül magával hozza azt a kérdést is, mi a teendő a jogsértő, esetleg „csak” vállalhatatlan vagy éppen termékünket nem az általunk láttatni kívánt pozitív színben feltüntető kommentekkel. Facebook-csoportok visszatérő frázisa a „negatív kommenteket töröljük” figyelmeztetés. Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, jogszerűen alkalmazható-e ez a gyakorlat egy vállalati Facebook-profilon vagy honlapon.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Változott a Földforgalmi törvény, megfordult a szerződések eljárási rendje
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A vizsgálódás jogszabályi kiindulópontja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. § (2) bekezdése, amely alapján tisztességtelen – és ezért tilalmazott – az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az észszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
A fenti példához visszatérve érdemes úgy konkretizálni a kérdést, hogy kimeríti-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát, ha egy vállalkozás válogatás nélkül minden olyan hozzászólást töröl a Facebook-profilján, amely a tevékenységével vagy termékével kapcsolatos negatív véleményt tartalmaz.
A világos választ a Gazdasági Versenyhivatal 38/2018. VJ ügyszám alatt közzétett versenyfelügyeleti határozatában adta meg, amelynek során megállapította, hogy „a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos negatív vélemények előre ismert feltételrendszer nélküli törlése és kizárólag a pozitív vélemények megjelenítése befolyásolja a fogyasztó ügyleti döntését. A kommentek ilyen módon történő moderálása önmagában és érzékelhetően, azaz a fogyasztók számára egyértelműen kedvezőtlenül, egyoldalúan rontja a fogyasztó lehetőségét a fogyasztói vélemények megismerésére.”
Mindebből következően a GVH arra a megállapításra jutott, hogy „a szakmai gondosság követelményét sérti és egyben az ügyleti döntés torzítására – így a fogyasztók tájékozott döntésre való lehetőségének érzékelhető rontására – alkalmas az a gyakorlat, hogy nem átlátható módon törlik a szolgáltatással kapcsolatos kedvezőtlen fogyasztói jelzéseket.” Következésképpen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg az a vállalkozás, amely a negatív kommentek törlésével azt a benyomást kelti az érdeklődőkben, hogy a termékhez kizárólag elégedett vásárlók fűztek véleményt.
Természetesen a fenti követelmény nem azt jelenti, hogy ne lenne lehetőség a kommentszekció kordában tartására a hozzászólások moderálása révén. Amint azt a bemutatott GVH határozat is rögzítette, „önmagában a vélemények moderálása nem minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, az objektív, jogszabályoknak való megfelelést biztosító moderálási szabályzattal, kézikönyvvel rendelkező és azt a fogyasztók számára hozzáférhetővé tevő vállalkozások megfelelően járnak el”.
MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning
Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség
Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)
Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
Részletek, jelentkezés >
A megfelelő szabályzat alapján történő moderálásnak pedig nem csupán a „trollok” távoltartása szempontjából van szerepe, hanem a platform üzemeltetőjének felelőssége szempontjából is. A BDT. 2018.3809. számon közzétett eseti döntés szerint „azáltal, hogy az internetes oldal fenntartója mások számára teret biztosít véleményük kifejezésére, tényállításaik közlésére, és ezáltal lehetőséget teremt azok mások általi megismerésére, a hozzászólást bejegyző, a kommentet elhelyező személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak”, következésképp maga is felelőssé válik a kommentelő által megvalósított jogsértésért.
Márpedig a komment-huszárkodás levonzóbb aspektusa továbbra is az, hogy álprofilok mögé bújva is végezhető, így értelemszerűen a sértett számára is egyszerűbb felelősségre vonni a honlap üzemeltetőjét, mint magát a jogsértő személyt. Következésképpen a hozzászólások ellenőrizetlensége önmagában nem jelent megoldást, ezért mind fogyasztóvédelmi, mind személyiségi jogi szempontból kifejezetten ajánlott a megfelelően szabályozott moderálási gyakorlat bevezetése a vállalati honlapokon és közösségimédia-felületeken.
The post INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning appeared first on Jogadó Blog.