Azzal bizonyára a legtöbben tisztában vannak, hogy új építésű lakás vásárlása esetében a kivitelezőt kötelező jótállás, vagy más szóval garancia terheli. Ugyanakkor az, hogy mennyi a jótállási idő, és hogy a garancia pontosan mire is vonatkozik, már kevesek előtt ismert, és ez alól sajnos maguk az eladók és a kivitelezők sem jelentenek kivételt.
Ráadásul egyre gyakoribb, hogy az eladók a gyanútlan lakásvásárlókat nem tájékoztatják kellő alapossággal a garancia fennállásával kapcsolatban. A jelen cikk célja: bemutatni az új építésű lakások kötelező jótállására vonatkozó legalapvetőbb szabályokat.
A jótállás előnye, hogy a kivitelező a jótállási időn belül a lakásban előforduló valamennyi, garanciális hiba miatt helytállni tartozik. Felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést, azaz a műszaki átadás-átvételt követően keletkezett (a bizonyítás ezen esetekben nem egyszerű, és általában szakértő bevonását igényli). A helytállási kötelezettség elsősorban a hibás dolog kijavítására, kicserélésére, a munka ismételt elvégzésére irányul, de ezen túlmenően ‒ amennyiben a vállalkozó az igények teljesítésére nem képes vagy nem hajlandó – a jogosult számára biztosított az árleszállítás vagy az elállás joga is.
Munkajogi és Polgári jogi Szerződés- és Iratmintatár 2017
Szakkönyv + Pendrive
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
Lényeges előírás továbbá, hogy a kivitelező jótállási jegy kiállítására és átadására köteles, a jótállási igény ugyanis elsősorban ennek alapján érvényesíthető. A lakástulajdonosokat védő további fontos szabály, hogy a jótállási jegy átadásának az elmaradása, illetve annak hiányos kitöltése nincs kihatással a jótállási kötelezettségvállalás érvényességére.
A kötelező jótállás mindenekelőtt az épületszerkezetekre terjed ki, mely esetben a jótállás időtartama 3 év.
A jogszabályban meghatározott típusú lakó- és épületberendezések beépítésére és beszerelésére, valamint a lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire ugyancsak 3 év időtartamú kötelező jótállás vonatkozik.
Ez utóbbi kategóriába tartozik különösen a tetőterasz, a pince- és padlástérség, a kapualj, a lépcsőház és annak folyosói, a függőfolyosók, a kerékpártároló és a hulladéktároló, a garázs és a teremgarázs.
A jogszabályban meghatározott épületszerkezetek építése során felhasznált építőanyagokra, termékekre vonatkozó garancia ezek jogszabályi besorolásától függően 5 vagy 10 év.
A jogszabályi kategorizálás alapján 5 év garancia terjed ki – a teljesség igénye nélkül – a nyílászárókra, az ereszcsatornákra, a vakolatra, a burkolatra és az elektromos vezetékhálózatra.
A legmagasabb időtartamú, 10 év jótállási időt a jogszabály a legalapvetőbb épületszerkezetek és azok építési anyagai esetében írja elő, így például az alapozási szerkezetekre, a teherhordó vázakra, a födémekre és fedélszerkezetekre, a kéményekre, a talajvíz elleni szigetelésekre, a csővezetékekre.
Az építési anyagok közül a kiterjesztett 10 éves garancia többek között az égetett téglákra, a különböző vasbeton elemekre, az előre legyártott cölöpökre és talpgerendákra, fa- és acélgerendákra, a hő-, pára- és hangszigetelő anyagokra, a nyomócsövekre, lefolyócsövekre és csőidomokra vonatkozik.
A kötelező jótállás előírásaitól kizárólag a megrendelő és a lakástulajdonos előnyére lehet eltérni, és semmis az a megállapodás, amely a jogszabályban foglaltaktól a hátrányukra tér el. Ettől függetlenül az ingatlan-adásvételi szerződésben hangsúlyozottan ajánlott legalább utalni a kötelező jótállásra, a későbbi félreértések tisztázása és az esetleges jogviták elkerülése érdekében.
Amennyiben pedig az adásvételi szerződést a vállalkozó által megbízott jogi képviselő készíti el, ajánlatos a vevő részéről legalább egy jogi kontroll erejéig saját jogi képviselőt igénybe venni.
The post Munkajogi és Polgári jogi Szerződés- és Iratmintatár 2017 appeared first on Jogadó.