Itt olvashatóak azok a szakmai aktualitások és rövidhírek, melyek saját szerkesztőségi anyagaink mellett együttműködő partnereinktől származó információkat is tartalmaznak. A külsős hírek forrásait minden esetben feltüntetjük, így a részletekről a megadott elérhetőségeken tájékozódhatnak.
Megjelent a Közbeszerzési Hatóság elnökének új tájékoztatója a közérdekű bejelentések vizsgálatának rendjéről
Forrás és további részletek: A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések vizsgálatának rendjéről - Főportál (kozbeszerzes.hu)
A Magyar Közlöny 2023. október 31. napján megjelent 154. számában kihirdetésre került az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény, valamint az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet.
A törvény a végső előterjesztői indokolás szerint új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét. Célja az, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, továbbá megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert. A törvény a fentieknek megfelelően újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.
A törvény egyes rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be.
A Magyar Közlöny 2023. május 11-én közzétett 70. számában kihirdetésre került a 2023. évi XVI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról. A Kbt. rendelkezéseinek módosításai szakaszosan lépnek hatályba: egy részük a kihirdetést követő harmadik napon, más rendelkezések pedig 2023. szeptember 1-én és 2023. október 12-én lépnek hatályba.
Forrás és további részletek: https://www.kozbeszerzes.hu/hirek/megjelent-a-kbt-modositasa/
Forrás és további részletek: https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-az-rrf-951-23-kdszm-felhvs-kitltprogramja
A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató újabb módosítását fogadta el a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács. A módosított útmutató – többek között - rendelkezik a késedelmes teljesítés elfogadásának lehetőségéről, a „de minimis” szerződésmódosítás valós és okszerű indokkal való megalapozásának követelményéről és az ehhez kapcsolódó dokumentálási kötelezettségről, valamint az indexálás alkalmazásának szabályairól.
Szeptember 19-én 23:00 órakor hatályba lépett a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet. A hivatkozott jogszabály felülírja a Kbt.-nek a szerződéskötési moratóriumra, a mentesülési esetkörökre, valamint a szerződés érvényességére vonatkozó egyes rendelkezéseit.
Az aktualizált útmutatók a következők:
Az egyes útmutatók fontosabb módosításait bejegyzésében foglalta össze a Közbeszerzési Hatóság.
A magunk részéről egyetlen, szívünknek kedves és a Hatóság által is fontosnak vélt módosítást emelnénk ki e helyen a kizáró okokkal kapcsolatos módosított Útmutatóból.
A közbeszerzési törvény 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az igazolások az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben részben benyújtásra kerültek, és az ajánlattevő egyáltalán nem nyújt be igazolásokat a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívásra, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatában szereplő jogi fikció alapján úgy kell tekinteni, hogy a korábban már benyújtott igazolásokat az ajánlattevő az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására nyújtotta be, ennélfogva ilyen esetben helye van hiánypótlásnak, mint ahogy erre a Közbeszerzési Döntőbizottság D.428/16/2021 (47. pont) számú határozata is rámutatott.
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.428/16/2021. számú határozatának 47. pontja szerint „ A Döntőbizottság egyetértett azon kérelmezői állásponttal, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdés utolsó mondatában a jogalkotó a jogi fikció jogtechnikai megoldásával élt, és akként rendelkezett, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást megelőzően benyújtott igazolásokat úgy kell tekinteni, mintha az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be őket. Azaz a jogalkotó a hivatkozott jogi fikcióval egyes igazolások ajánlatban való benyújtását azonos joghelyzetnek tekintette a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást követően benyújtott igazolásokkal. Rögzítette azt is a jogalkotó, hogy a jogi fikcióval érintett esetben az ajánlatkérő hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.”
A kérelmező jogi képviseletét Irodánk szakértői látták el a hivatkozott döntőbizottsági eljárásban, így még inkább örömünkre szolgál, hogy az érintett kérdéskör tisztázásra került.
Az ukrajnai háborús események kapcsán felmerült egyes beszerzések tekintetében speciális szabályokat állapít meg a 2022. március 13-án hatályba lépett 105/2022. (III. 12.) Korm. rendelet, mely a Magyar Közlöny 49. számában jelent meg. A kormányrendelet hatálya alá eső árubeszerzésekre, szolgáltatásmegrendelésekre és építési beruházásokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról a Közbeszerzési Hatóság honlapján olvasható összefoglaló.
A jogalkalmazók által régóta várt kérdésben döntött a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács. A 2021. szeptember 30-án tartott ülésen hozott döntéssel aktualizálásra került „A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése” tárgyában című útmutató, valamint ezzel egyidejűleg „A Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége közös PÉLDATÁRA a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan” című példatár is.
A magyar szabályozásban 2015 végén megjelenő öntisztázás intézményének a célja, hogy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségét valamely korábbi jogsértés miatt elvesztő, kizárt ajánlattevők számára újra megnyíljon a lehetőség a közbeszerzésekben való ajánlattételre. Az ajánlattevők számára hasznos tudnivalókat tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság Elnökének 2021. februárjában megjelent új tájékoztatója az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatairól, valamint a kizáró okokat érintő, 2021. februárjától hatályos változásokól.
A 2020. október 29. napján, a Magyar Közlöny 233. számában került kihirdetésre a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló jogszabály (471/2020. (X.29.) Korm. rendelet).
A 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2021. január 1-én veszti hatályát. 2020. október 30-tól új ellenőrzési eljárás nem kezdeményezhető, és azon közbeszerzések, amelyekre vonatkozóan még nem kezdeményezték a rendelet szerinti ellenőrzést, az ajánlatkérőt nem terheli a rendeletben meghatározott ellenőrzés kezdeményezésének kötelezettsége. A rendelet rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azon közbeszerzések tekintetében, amelyek ellenőrzését 2020. október 30-a előtt kezdeményezték, azzal az eltéréssel, hogy azokban az ellenőrzési eljárásokban, amelyekben még nem került sor az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány kiállítására, az ellenőrzés az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány kiállításával lezárul.
A Kormány 2020. október 27-én, T/13474. számon nyújtotta be az Országgyűléshez a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának tervezetét. A törvényjavaslat célja többek között, hogy a közbeszerzési joganyag alkalmazása során nyert tapasztalatokat a Kbt. szabályai között megjelenítse, valamint a hatályos törvényi rendelkezéseket az Európai Unió Bíróságának közelmúltban kialakult, közbeszerzésekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatával összhangba hozza.
A Miniszterelnökséget követően a Kbt.-ben meghatározott feladatok teljesítése érdekében felállított Szakmai Egyeztető Fórum is fogódzkodókat adott az ajánlatkérőknek a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosíthatóságával kapcsolatban a most megjelent Segédanyagával.
A Segédanyag eszenciáját legjobban a dokumentumban is hivatkozott az Európai Bíróság C-298/15. számú ítéletének 70. pontja adja vissza: „Így az ajánlatkérő szerv kivételesen kijavíthatja vagy kiegészítheti az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt adatokat, amennyiben azok csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kijavítása érdekében ez szükséges, feltéve, hogy erről valamennyi ajánlattevőt tájékoztatják.”
A Segédanyagban foglaltaknak köszönhetően a jogalkalmazói joggyakorlat egységesebbé válhat a módosíthatóság megítélése körében.
Szeptember 16-án elindult a Közbeszerzési Hatóság anonim információs csatornája. A Közbeszerzési Anonim Chat (KAC) zárt rendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim módon osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében. A honlapon elérhető információk szerint a KAC alapvetően információforrásként szolgál a Hatóság számára. A KAC-re feltöltött információk, dokumentumok nem kötelezik a Közbeszerzési Hatóságot ellenőrzési eljárás lefolytatására, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Erre a közérdekű bejelentés intézménye szolgál. Részletes információk a https://anonim.kozbeszerzes.hu/ címen tekinthetőek meg.
4 útmutató aktualizálásáról döntött a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács. A hasznos tudnivalókat tartalmazó útmutatók 2020. szeptember 16. és 17. napján jelentek meg a Közbeszerzési Értesítőben:
A Miniszterelnökséget vezető Miniszter módosította az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló rendeletét, amely alapján a rendszerhasználati díj mértéke 2020. július 27-től bruttó 40.000 Ft -ról bruttó 50.800 Ft -ra emelkedik azáltal, hogy a szöveg kiegészül azzal, hogy "+ áfa". Így lesz a fizetendő díj összege 40.000 Ft + áfa, azaz bruttó 50.800 Ft.
A rendelet módosítása továbbá, hogy az EKR-ből nyerhető statisztikai adatok gyűjtését lehetővé tevő törvényi alap (Kbt. 195. § (8) bekezdés) kiegészül rendeleti szintű részletszabályokkal, így a NEKSZT Kft., mint az EKR üzemeltetője, a statisztikai adatokat negyedévenkénti bontásban, heti frissítésekkel közzéteszi a honlapján.
2020. március 31-én a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétette az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által kiadott, A koronavírus okozta járvány egészségügyi és üzleti kockázatainak mérséklésére elnevezésű Ajánlását. Az Ajánlásában a Szakszövetség a munkaszervezési kérdések mellett felhívja a figyelmet a szerződéses állomány teljesíthetőségének felülvizsgálatára, valamint gyakoribb műszaki- pénzügyi ütemek kialakítását is javasolja. A koronavírus miatti veszélyhelyzet okozta élethelyzetek folyamatos változására tekintettel a Közbeszerzési Hatóság veszélyhelyzet elrendelésével összefüggő egyes kérdésekről szóló tájékoztatója további kérdésekkel bővült, melyet itt érthetnek el.
2020. március 23. napján a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az alábbi útmutatókat vizsgálta felül a Kbt. és a végrehajtási rendeletek módosítása és az aktuális jogalkalmazási gyakorlatok szerint:
A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatót tett közzé a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendeletben rögzített, a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzések szabályaival, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatban gyakran felmerülő megkeresésekkel összefüggésben.
A vonatkozó kormányrendelet alapján közzétette a Közbeszerzési Hatóság az éves ellenőrzési tervét. A tervben szereplő 101 darab közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését biztosan vizsgálja 2020-ban Hatóság. Fontos megjegyezni, hogy azok, akiknek a szerződése nincs rajta ezen a szűk listán, még nem dőlhetnek hátra, mert ugyanilyen típusú ellenőrzésre bejelentés alapján és hivatalból is sor kerülhet. A Hatóság szerződés-ellenőrzési tevékenységéről szakértőink hamarosan külön blog cikkben fognak beszámolni.
2020. január 17-én egy reggelivel egybekötött, interaktív előadást tartanak az Ecovis Hungary Legal közbeszerzési szakértői a 2020-as közbeszerzési jogszabályváltozásokról. Az ingyenes rendezvény meghívotti köre a pályázatíró és projektmenedzser cégek, az őket leginkább érdeklő részletek állnak a szakmai előadás fókuszában. A részvétel regisztrációhoz kötött.
A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló - Magyarország Kormánya által benyújtott - törvényjavaslatot 2019. december 11-én fogadta el az Országgyűlés, figyelembe véve a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatát is. A több lépcsőben hatályba lépő változások ismét felkavarják a közbeszerzések – egyébként is ritkán nyugvó - állóvízét. A részletekről a Mit tartogat 2020 a közbeszerzési eljárások résztvevői számára? című blog bejegyzésünkben tájékozódhatnak.
A vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte az első Országos Közbeszerzési Találkozót, ahol az Ecovis Hungary Legal kiállítóként vett részt. A két napos rendezvény több mint 300 résztvevője számos előadó gazdag szakmai programjából válogathatott. A konferencia első napján bemutatkozott az állami informatikai beszerzések központi szereplője, a Digitális Kormányzati Ügynökség is. A szakma találkozóján megjelentek a közbeszerzési piac fontos szereplői, ajánlattevők és ajánlatkérők, közbeszerzési tanácsadók és ellenőrzési feladatokat ellátó szervezetek is támogatták részvételükkel a konferencia sikerét. Az Ecovis standján tapasztalt team képviselte irodánkat: dr. Szigeti-Szabó Andrea, dr. Bihary Ákos, dr. Csepy Dorottya és dr. Kaltenecker Dániel. Köszönjük a szervezők munkáját és a szakemberek érdeklődését, akik megkerestek bennünket kérdéseikkel.
Magyarországon először kerül megrendezésre 2019. november 21-22-én Egerben az Országos Közbeszerzési Találkozó, amely az év legnagyobb szabású közbeszerzési konferenciája. A rendezvény számos szempontból egyedinek számít a közbeszerzési konferenciák között: Ezen az eseményen gyakorlati tudást kaphat általános, a közbeszerzések rendszerének egészét érintő, és specializált, kifejezetten részterületek számára fontos témákból egyaránt. Ráadásul ahhoz, hogy közbeszerzés terén ilyen átfogó ismeretek szerezzen, legalább 4-5 különböző konferencián kellene részt vennie. Nálunk mindez egy helyen és egy időben elérhető: 2 nap - 10 előadás - 20 előadó - Ismerje meg a részletes programtervet!
A KÖSZ 2018-ban is folytatja népszerű szakmai konzultációs rendezvénysorozatát. A Közbe-Szerda 2018. június 13-án 31. alkalommal került megrendezésre, ezúttal az Ecovis szakértőinek bevonásával. Dr. Szabó Andrea, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési szerződések módosításáról és teljesítésük ellenőrzési gyakorlatáról szóló előadásával kezdődött a rendezvény. Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella a közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és a bírálathoz kapcsolódó, aktuális joggyakorlati problémákat mutatta be. A konzultációt Dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke zárta kiemelkedő színvonalú előadásával.
Az Országgyűlés elfogadta a közbeszerzési törvény azon módosítását, amely a korábbi 2017. december 31-i határidő helyett 2018. április 15-ig ad haladékot az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer kötelező használata tekintetében. A részletekről "Haladék: módosul a kötelező elektronikus közbeszerzésre való áttérés menetrendje!" című blog bejegyzésünkben tájékozódhatnak.
Az átlátható és hatékony közbeszerzései joggyakorlat elősegítése érdekében a Közbeszerzési Hatóság közzétette a C(2013)9527/F1 Bizottsági határozatot az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén a Bizottság által végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról szóló iránymutatás meghatározásáról és jóváhagyásáról.
Magyarország Közbeszerzési Hatósága nemzetközi együttműködést kezdeményezett a V4-es tagországok, valamint Horvátország, Macedónia és Szerbia társszervezeteivel. Az együttműködés célja a jó gyakorlatok megosztása, valamint az EU-s források felhasználására irányuló uniós ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatcsere, közös álláspont kialakítása.
