Közbesz blog

Cikkek

Közbesz Blog az Ecovis Hungary Legal közbeszerzési aktualitásokat feldolgozó szakmai blogja a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének támogatásával.  

Célunk, hogy bemutassuk Olvasóink számára a folyamatosan formálódó jogszabályi környezet lényegesebb változásait, a közbeszerzések ellenőrzésére és a kapcsolódó jogviták eldöntésére hivatott szervek gyakorlatának - a joggyakorlatot jelentősen befolyásoló - elemeit és a jogalkalmazást elősegítő szakmai iránymutatások fontosabb részleteit. Rendszeresen megjelenő írásainkban hasznos gyakorlati tudnivalókat, szakmai érdekességeket és nem utolsó sorban saját tapasztalatainkat kívánjuk megosztani.

Kövesse nyomon hétről hétre megjelenő blogbejegyzéseinket!

2018. június 29.
Jelen blog cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit is értünk a közbeszerzési jogban is elkövethető szabálytalanság alatt? A kérdés hallatán sarokba szorítva érezheti magát bárki, hacsak nem vett részt már támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban, ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon. A szabálytalansági eljárásról több blog cikkel is készülünk a Kedves Olvasók részére. Első... »

2018. június 15.
Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok, stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra... »

2018. június 01.
Eljött az idő, ütött az óra. 2018. május 25-ével új fejezet nyílt az európai, és ezáltal a hazai adatvédelem területén. A GDPR, azaz az Általános Adatvédelmi Rendelet immáron kötelezően alkalmazandó. Dióhéjban mit is jelent ez? Az adatkezelők és adatfeldolgozók jobb elszámoltathatóságát, több adminisztrációs kötelezettséget, erősebb érintteti jogosultságokat, továbbá a nemzeti... »

2018. március 12.
A kapacitást (vagy erőforrást) nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége - amint arra korábbi blogbejegyzésünkben is utaltunk - hangsúlyos kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Ha ugyanis egy, az adott közbeszerzési szerződést elnyerni kívánó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező maga nem képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek, csak akkor lehet esélye a nyerésre,... »

2018. március 02.
Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD vagy ESPD) a nyilatkozati elv érvényesítése céljából került bevezetésre az uniós - és ennek következményeként - a magyar közbeszerzési jogba, azzal a céllal, hogy csökkentse a közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplők adminisztrációs terheit, azáltal, hogy - fő szabály szerint - csak a nyerés-közeli pozícióba jutó... »

2018. február 16.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő, 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításairól már több posztunkban is hírt adtunk. A törvény-módosítás keretében alapvetően a... »

2018. február 02.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések... »

2018. január 26.
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban. Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi... »

2018. január 19.
Fontos változást hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő, 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása a szakember-csere tekintetében. A törvény-módosítás keretében az alapvetően a... »

2018. január 17.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) által szabályozott meglehetősen nagy számú kötelezően érvényesítendő kizáró ok között kiemelt helyet foglal el a - közbeszerzési szakmai zsargonban gyakorta csak "off shore" kizáró okként aposztrofált - 62. § (1) bekezdés k) pont [és azon belül is a kb) alpont] szerinti kizáró ok. A kiemelt... »

2018. január 12.
Korábbi cikkünkben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk. Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az... »

2018. január 05.
2018. január 1-jén számos jelentős jogszabály lépett hatályba, jogtörténészek "hatáskörébe" utalva elődeiket. Az aggkort megélt régi polgári perrendtartást új eljárásjogi kódex váltotta fel, valamint új időszámítás kezdődött a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatályba lépésével is. Az említett jogszabályokkal összefüggésben több ponton... »

2017. december 15.
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta fokozott figyelmet fordít a (közbeszerzési) kartellekkel szembeni küzdelemre. A GVH sajtóközleménye szerint a 2017 elején megjelent "Kartellgyanús közbeszerzés?" című tájékoztató füzet az ajánlatkérőket hivatott segíteni a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára... »

2017. december 01.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. §-a értelmében: "A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus közbeszerzési alkalmazás létrehozataláról, működéséről, valamint igénybe... »

2017. november 20.
Mikor nem eredményezi a hiánypótlás az ajánlat vagy annak lényeges elemei megváltozását? Viszonylag ritka BH-k megjelenése a közbeszerzési szabályok tekintetében, így mindenképpen érdemes hírt adni arról, ha ilyenre kerül sor. Kevésbé örömteli a BH tartalma az árazatlan költségvetés javíthatóságát, illetve általánosabban megközelítve a hiánypótlás alkalmazhatóságának kereteit illetően. A... »